Blog

Blog » MIKOR JOGOS A MINŐSÉGI CSERÉRE ALAPÍTOTT MUNKÁLTATÓI FELMONDÁS?

MIKOR JOGOS A MINŐSÉGI CSERÉRE ALAPÍTOTT MUNKÁLTATÓI FELMONDÁS?

2021 November 18

A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk IV. részében már ismertettük a minőségi cserét, mint a munkáltató működésében felmerülő felmondási indokot. A minőség csere az ezen indokok közül talán a legkevésbé ismert, fontos azonban, hogy a munkáltatói felmondás indokolásnak a jogszerűséghez ebben az esetben is szigorú követelményeknek kell megfelelnie.

A korábbi cikk elérhető itt:
FELMONDÁS JOGSZERŰEN ─ IV. RÉSZ: ELBOCSÁTÁS ÁTSZERVEZÉS MIATT - Blog - Smartlegal

 

 

1. A minőségi csere fogalma

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”), mint felmondási okot nem nevesíti a minőségi cserét, de azt a több évtizedes hazai bírói gyakorlat olyan felmondási indoknak tekinti, mely adott esetben jogszerű indoka a munkaviszony megszüntetésének.

A minőségi csere esetében – ahogy az a nevéből is kitűnik – a munkáltató arra tekintettel él felmondással, hogy az adott munkakörben magasabban képzett munkavállaló alkalmazása vált szükségessé.

A Kúria egy döntésében a munka színvonalának emelését szolgáló személycsereként határozta meg, a minőségi csere fogalmát.[1]

2. A minőségi csere, mint a munkáltató működési körébe tartozó ok

Bár minőségi csere általában a munkavállaló képességével is összefügg, a hazai jogalkalmazás arra az álláspontra helyezkedett, hogy a minőségi cserére alapított felmondás alapvetően a munkáltató működésébe tartozó indok.

A fenti minősítés azért is fontos, mert a munkáltató működésével összefüggő felmondás tekintetében a munkavállalói védekezés esélye csekélyebb, mint a magatartásra, illetve képességre hivatkozó felmondás esetében.

Így például a munkavállaló minőségi csere esetén nem hivatkozhat sikerrel arra, hogy a munkáltató felmondása célszerűtlen vagy gazdaságtalan volt.

Fontos megjegyezni azonban, hogy ugyan a munkáltató működési körében felmerült ok egyik alfajáról van szó, a felmondás általános szabályai érvényesülnek. Így például, ha a munkáltató a felmondásban az átszervezést jelölte meg a felmondás indokaként, később egy esetleges perben nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló munkajogviszonyának megszüntetése valójában minőségi cserére alapított szándékán alapult.

Tekintettel arra, hogy a minőségi cserét az Mt. külön nem nevesíti, a bírói gyakorlatra kell támaszkodnunk annak megítéléséhez, hogy az adott esetben jogszerűen alkalmazható-e.

3. A minőségi cserével kapcsolatosan támasztott feltételek

A minőségi csere esetében is előfordulhat, hogy a munkavállaló megtámadja a felmondást annak megalapozatlanságára tekintettel.  Ebben az esetben a munkáltatónak jellemzően az adott munkakörre vonatkozó képesítési előírásokat, a munkavállalók képesítését, valamint azt kell bizonyítania, hogy a korábbi munkavállaló hogyan végezte a munkáját.

A fenti szempontok vizsgálata alapján az alábbi esetekben a Kúria megalapozatlannak találta a minőségi cserére alapított munkáltatói felmondást.

  • A munkáltató felsőfokú végzettséget írt elő a munkavállaló által betöltött munkakörre, mivel új számviteli programot vezetett be. Ezt követően azonban a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállaló fél évig ellátta a megváltozott feltételekkel is a munkakörét, így az ezt követően minőségi cserére alapított felmondás rendeltetésellenes volt.[2]
  • Jogellenes volt a minőségi cserére alapított felmondás, amikor a munkáltató oly módon határozott meg magasabb képesítési követelményt az adott munkakörre, hogy a munkaköri feladatok, azok ellátásának körülményei valójában nem változtak.[3]
  • Egy ügyben okszerűtlennek és az egyenlő bánásmód követelményét sértőnek minősítette a bíróság az angol nyelv ismeretének hiányára alapított felmondást, mivel az adott területen nem volt külföldi munkavállaló, nem kellett a munkakör keretében külföldre utazni, valamint az egész állományban csupán az adott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére került sor erre tekintettel.[4]

Ugyanakkor voltak olyan esetek is, amikor a Kúria megalapozottnak találta a minőségi cserére alapozott felmondásokat. A Kúria gyakorlatából említést érdemelnek az alábbi döntések, illetve megállapítások:

  • A minőségi cserénél nemcsak a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség meglétét, hanem egyéb körülményeket, így a minősítést, és az életkort is vizsgálni lehet.[5]
  • Önmagában az, hogy a munkavállaló kifogás nélkül ellátta a munkakörét a meglévő képzettsége birtokában, még nem zárja ki a minőségi csere lehetőségét.
  • A munkáltató határozhatja meg, hogy egy munkakör betöltésénél milyen ismereteket tekint lényegesnek. Ebből következően nem jogellenes a nyelvismeret hiányára alapított felmondás arra tekintettel, hogy a nyelvet jól beszélő új munkavállaló szakmai tudása gyengébb, mint a korábbi munkavállaló szakmai ismerete volt.[6]

4. Összegzés

A minőségi cserét megelőzően a munkáltatónak meg kell állapítania azokat a feltételeket, feladatokat, amelyeket az adott munkakör megkíván (például nyelvismeret, adott számítógépes programok ismerete).

Csak abban az esetben kerülhet sor minőségi cserére, ha a korábbi munkavállaló a fentiek alapján meghatározott feltételeknek nem felel  meg, és csak olyan új munkavállaló foglalkoztatható az adott munkakörben, aki a fenti követelményeknek megfelel.

Amennyiben a fentiek alapján minőségi csere keretében indokolttá válik a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése, a felmondás indokaként is a minőségi cserét kell megjelölni.

A felmondás megszerkesztése megköveteli a munkajogi szaktudást, így minden esetben javasoljuk szakértő igénybevételét.

 

[1] (Mfv. I. 10.410/1999.)

[2] (Mfv. I. 10.394/1999.)

[3] (Mfv. I. 10.449/2000.)

[4] (Mfv. I. 10.872/2010.)

[5] (Mfv. I. 10.025/2000.)

[6] (EH 2003.968.)

Íratkozzon fel a hírlevelünkre

Az Adatvédelmi Tájékoztatót megismertem, hozzájárulok, hogy az adataimat kapcsolattartás és tájékoztató anyagok küldése céljából kezeljék.