Blog
Blog » MÓDOSULT A CÉGTÖRVÉNY –TELJESEN ONLINE CÉGALAPÍTÁS 2022 AUGUSZTUSTÓL
MÓDOSULT A CÉGTÖRVÉNY –TELJESEN ONLINE CÉGALAPÍTÁS 2022 AUGUSZTUSTÓL
2022 Szeptember 15
EU-s állampolgárok és cégek a Cégtörvény 2022 augusztus 1-jei módosítása óta teljesen online, egy gyorsított eljárás keretében alapíthatnak korlátolt felelősségű társaságot, vagy az EU-ban bejegyzett társaság esetén magyarországi fióktelepet. Az új rendelkezés könnyítheti és gyorsabbá teheti a magyarországi cégalapítást. Jelen cikkünkben ismertetjük az online cégalapítás feltételeit.
1. Előzmények
Az EU ún. Digitális Irányelve alapján[1] az EU-s tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a társaságok online alapítását teljes mértékben online módon lehessen elvégezni, anélkül, hogy a kérelmezőnek személyesen meg kellene jelennie bármely hatóság vagy személy, vagy szerv előtt.
A magyar cégjog már eddig is biztosította a Digitális Irányelv fenti követelményét, azaz eddig is volt lehetőség teljesen „online”, papír alapú dokumentumok nélkül céget alapítani.
Azonban a Digitális Irányelv további követelményeket is meghatározott az online alapított cégbejegyzési eljárás ügyintézési idejével kapcsolatban, amelyeket eddig a magyar jogalkotó még nem ültetett át a magyar jogrendszerbe.
2. Online alapított cég
A fenti előzményekre tekintettel a jogalkotó a Digitális Irányelvnek való teljeskörű megfelelés érdekében 2022 augusztus 1. napjától bevezette az online alapított cég fogalmát a Cégtörvényben[2], amellyel a teljesen online, - az alábbiakban kifejtettek szerint -alapított cég esetében az eljáró Cégbíróság az általános eljárás helyett rövidebb határidőn belül jegyzi be a céget.
3. Kik alapíthatnak online céget?
Az online cégalapítás csak
- az Európai Unió tagállamának állampolgára; vagy
- az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezetek
részére elérhető.
4. Milyen cégeket lehet alapítani online?
Az online cégalapítás keretében kizárólag
- korlátolt felelősségű társaságot („Kft.”), illetve
- Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság által alapítandó külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepet („Fióktelep”)
lehet alapítani.
5. Online cégalapítás feltételei
1. Személyes megjelenés hiánya
Az online cégalapítás feltétele, hogy a cégalapításhoz kapcsolódóan jognyilatkozatot tevő személy(ek)nek (alapító, ügyvezető) ne kelljen az eljáró jogi képviselő vagy más szervezet előtt személyesen megjelennie.
Az online alapított cég rendelkezés jogalkotói indokolása[3] („Indokolás”) szerint a Digitális Irányelv rendelkezései alapján a személyes megjelenés szükségessége abban az esetben merülhet fel, ha a jogi képviselőnek az érintett személy személyazonossága, cselekvőképessége, illetve képviseleti jogának fennállása körében kétsége merül fel.
Ez az ok azonban nem tekinthető „tényleges” feltételnek, mivel az Indokolás hangsúlyozza azt is, hogy a Digitális Irányelv alapján ezen személyes megjelenés ellenére az eljárás ebben az esetben is online alapításnak tekinthető.
A jogalkotó a fentiek alapján lehetővé tette, hogy az alapító akkor is kérje az online alapított cégre vonatkozó szabályok alkalmazását, ha az alapító valójában egyébként a fenti okok miatt megjelent személyesen a cégbejegyzésnél közreműködő ügyvédnél.
2. Távazonosítás, ügyfélátvilágítás
További feltétel, hogy az alapító személy(ek) azonosítására úgy kerüljön sor, hogy
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény[4] szerinti elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás; és
- az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti azonosítás ellenőrzés
együttesen kerül elvégzésre.
Az ügyvédekre vonatkozó szabályok alapján[5] a fenti ügyfélátvilágításhoz megfelelő lehet, többek között, a Microsoft Teams, Skype, Google Meet alkalmazások használata.
3. Elektronikusan hitelesített céges dokumentáció
Online cégalapítás további feltétele, hogy a jognyilatkozatot tevő személynek a cég bejegyzésekor szükséges nyilatkozatait tartalmazó elektronikus okiratokat (ideértve a különböző céges dokumentumokat, pl.: alapító okirat, tagjegyzék stb.):
- minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel lássa el, vagy
- azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással hitelesítse.
Továbbá, a cégbejegyzési kérelem mellékletét képező valamennyi egyéb, nem az alapítótól származó dokumentumnak (Pl.: könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata, külföldi alapító cégkivonata) is elektronikus formában kell létrejönnie és a fentiek szerint elektronikusan hitelesített okiratnak kell lennie.
A fentiek alapján az online cégalapításhoz mindenképpen szükséges, hogy a jognyilatkozatot tevő személy a cégalapítást megelőzően megfelelő elektronikus aláírást, illetve bélyegzőt igényeljen valamelyik szolgáltatótól.
Továbbá az is szükséges, hogy a cégalapításnál közreműködő egyéb személyek, szervezetek (Pl.: székhelyszolgáltató, külföldi cégnyilvántartó, könyvvizsgáló) is elektronikus okiratként és ilyen elektronikus aláírással, bélyegzővel állítsák ki a szükséges dokumentumokat.
4. Pénzbeli hozzájárulás kizárólagossága Kft. esetében
További feltétel, hogy online alapított Kft. esetében a társaság törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat.
6. Online cégalapításra vonatkozó gyorsított határidők
Amennyiben az online alapított cég megfelel a fenti követelményeknek, az eljáró cégbíróság az ilyen cég bejegyzésére irányuló eljárásban az általános ügyintézési határidőkhöz képest az alábbi rövidebb határidőkön belül jár el.
A Cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasító végzést a kérelem érkezését követő már az első munkanapon kiadja az általános szabályok szerinti 3 munkanap helyett, a hiánypótlásra felhívó végzést pedig a kérelem érkezését követő 5. munkanapon ki kell adnia, 8 munkanap helyett.
Továbbá, a Cégbíróság online alapított cég bejegyzési kéreleméről már a kérelem érkezését követő 10 munkanapon belül dönt, az általános szabályok szerinti 15 munkanap helyett.
Megjegyezzük azonban, hogy szerződésminta alkalmazása esetén alkalmazható egyszerűsített cégeljárásban a cégbejegyzési kérelemről a Cégbíróság – online cégalapítás nélkül is - 1 munkanapon belül dönt.
A fentiek alapján az online alapított cégre vonatkozó szabályok akkor gyorsíthatják meg a cégalapítást, ha az alapító(k) egynyelvű szerződésminta alkalmazása helyett- pl. a külföldi alapítókra, külföldi anyacégre tekintettel – kétnyelvű alapító okiratot, társasági szerződést kívánnak alkalmazni.
7. Egyebek
Ha a cégbejegyzési kérelemhez csatolt valamely okirat nem felel meg a Cégtörvényben foglalt feltételeknek, és emiatt az online cégalapítás nem lehetséges, a Cégbíróság nem visszautasítja a kérelmet, hanem – külön végzés meghozatala nélkül - az általános szabályok szerint fog eljárni.
8. Összefoglalás
A nemrég bevezetett online alapított cég fogalma meggyorsítja a magyarországi Kft. vagy Fióktelep alapítását, amennyiben azt teljes mértékben online végzi az alapító.
Az online alapított cégre vonatkozó szabályokat csak EU tagállamának állampolgára, vagy EU-ban bejegyzett cég kérheti, és ezeket a szabályokat kizárólag Kft. vagy magyarországi Fióktelep esetében lehet alkalmazni.
Az online alapított cégre vonatkozó szabályok alkalmazásának feltétele, hogy
- Jognyilatkozatot tevő személynek ne kelljen az eljáró ügyvédnél megjelennie személyesen;
- Jognyilatkozatot tevő személy távazonosítása, ügyfélátvilágítása elektronikus úton, egyszerre történjen meg;
- Valamennyi cégbejegyzéshez szükséges dokumentum elektronikus okiratként jöjjön létre, amelyet megfelelő elektronikus aláírással, bélyegzővel látnak el;
- Kft. esetében a társaság törzstőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból álljon.
A fentiek szerint megalapított céget a Cégbíróság az általános szabályok szerinti 15 munkanap helyett legkésőbb 10 munkanapon belül bejegyzi.
[1] az Európai Parlament és a Tanács 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról 2019. június 20-i (EU) 2019/1151 irányelve
[2] a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
[3] T/17280. számú törvényjavaslat indokolással
[4] a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
[5] A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének 1/2019. (VII. 31.) MÜK elnöki határozata
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »