Blog
Blog » MUNKAVISZONY VS. MEGBÍZÁS: 1.0
MUNKAVISZONY VS. MEGBÍZÁS: 1.0
2018 Október 08
Ha munkavégzésről van szó, mindenkinek a munkaviszony jut eszébe, viszont nem csak a megszokott 8 órás, havi fizetéses rendszerben, hanem megbízás alapján is tevékenykedhetsz más érdekében. Akár munkáltató, akár munkavállaló vagy, tudnod kell, mik a különbségek a munkavégzés két legelterjedtebb formája között, annál is inkább, mert bizonyos esetekben a hatóság vagy a bíróság is „közbe szólhat” mely kellemetlen következményekkel járhat a megbízóra nézve.
A munkaviszony és a megbízás
A kétfajta jogviszony közti alapvető különbség, hogy amíg a munkaviszony esetén a munkavállaló érdekeit a munkajog szigorú szabályokkal védi, a megbízás egy, a polgári jog területén található szerződéstípus, melynek tartalmát a felek szabadon határozhatják meg.
Gondolom sejted, mekkora főnyeremény lenne egy munkáltató számára, ha a feltételeket szabadon határozhatná meg: indoklás és végkielégítés nélkül eltávolíthatná a dolgozókat, probléma nélkül lehetne napi 10-16 órában dolgozni, arról nem beszélve, hogy a megbízás esetén a járulékterhek is jóval kedvezőbbek.
Szerződési szabadság. Vagy mégsem?
Mielőtt szólsz a HR-esnek, hogy a cég összes munkavállalóját mostantól megbízás alapján fogjátok alkalmazni, tudnod kell, hogy amennyiben a munkaügyi hatóság egy ellenőrzés során megállapítja, hogy a megbízás alapján dolgozó személy tevékenysége a munkaviszony sajátosságait hordozza, a megbízást átminősíti munkaviszonnyá, meg kell fizetni a járulékkülönbözetet és jelentős bírsággal is számolnia kell a megbízónak.
További veszélyforrás, hogy amennyiben a megbízott személlyel később megromlik a kapcsolat, munkaügyi pert indíthat a bíróság előtt, amit nagy valószínűséggel meg is nyer. A bíróság átminősíti a szerződést és a munkavállaló számára meg kell téríteni az addig elmaradt juttatásait.
Ennek ismeretében el kell tudnod határolni, mikor minősül a tevékenység munkaviszonynak és mikor megbízásnak. Habár egy titkárnő munkaviszonyát és egy szabadúszó fotós megbízását könnyű elhatárolni, a helyzet sokszor korántsem ilyen egyszerű.
A minősítés szempontjai
A következő részben megvizsgáljuk az elhatárolási szempontokat, melyek alapján a hatóság, valamint a bíróság is minősít. A helyzeteket egyedileg vizsgálják az összes körülmény figyelembevételével, így egy-egy körülmény alapján önmagában nem állapítható meg a minősítés.
Elsődleges szempontok:
- a tevékenység jellege
Munkaviszony esetén a munkavállaló folyamatosan egy meghatározott munkakört lát el. Például egy titkár minden nap átveszi a postát, kezeli a hívásokat, intézi az éppen aktuális feladatokat. A hangsúly a folyamatosságon és a rendelkezése álláson van, a munkavégzés körülményei (helye, ideje, egyes feladatok) részletesen szabályozva vannak.
Megbízás alatt egy munkával elérhető eredmény, termék vagy szolgáltatás nyújtását értjük. A megbízás inkább „projekt” jellegű, például egy esküvő fotózását lebonyolítani, majd a képeket, mint eredményt átadni. A hangsúly mindig az elérendő eredményen van.
- személyes megjelenési, rendelkezésre állási kötelezettség
Te is tudod, mik a következményei, ha egy munkavállaló késik a munkából, vagy ebéd után úgy dönt, hogy hazamegy sziesztázni. Szintén érdekes lenne, ha egy kollega maga helyett legjobb barátját küldené be „helyettesíteni”. Megbízás esetén a megbízottnak csak arra kell figyelnie, hogy a szerződés szerinti határidőt tartani tudja, a részletek kidolgozása az ő dolga. (Mondjuk egy esküvői fotós esetében nem hátrány, ha időben odaér az eseményre...)
- alá-fölé rendeltség
Lényeges különbség, hogy egy munkavállalót a felettese részletekbe menően utasíthatja és általában meghatározza, mit és hogyan csináljon, a megbízás alapján dolgozó személy ennél lényegesen önállóbb. A megbízás esetén a megbízott nem alá-, hanem mellérendelt, egyenlő fél, az utasítás pedig az elérendő eredményt határozza meg, nem a módszereket vagy a munkavégzés menetét.
További szempontok:
- munkavégzés helye, ideje
A munkaviszony jelleget erősíti, ha a munkavégzés helye a munkaadó által biztosított, valamint a munkaidő meg van határozva, ez nem csak a napi munkaidő megszabása, hanem heti, havi beosztás is lehet.
- a munka díjazása
Korábban kiemeltük, hogy a munkaviszony jellemzője a folyamatos rendelkezésre állás. Így a munkavállalót abban az esetben is megilleti a munkabér, ha a nyári „uborkaszezon” közepén kiürül az iroda és egy hétig alig kell valamit csinálni. Ezzel ellentétben a megbízási szerződés esetén az ellenszolgáltatás mindig a nyújtott szolgáltatáshoz igazodik. Így, ha a megbízási szerződésben az ár nem kizárólag a nyújtott teljesítményhez igazodik, a hatóság valószínűleg gyanakodni fog.
- munkáltató eszközeinek, erőforrásainak használata
A munkavállaló általában csak a munkaerejét „viszi magával” reggelente, a többi eszközt és erőforrást a munkáltató biztosítja. Az említett esküvői fotós ezzel ellentétben nem keltene professzionális benyomást, ha téged kérne meg, hogy szerezz neki egy fényképezőgépet, amivel dolgozhat.
A fenti szempontok alapján most már el tudod dönteni, milyen esetben köthetsz nyugodtan megbízási szerződést, viszont, ha több szempont is a munkaviszony irányába billenti a mérleget, mindenképp kérd ki jogi szakértő véleményét, elkerülve ezzel a foglalkoztatási hatóság és az adóhivatal, valamint a bíróság eljárásának kockázatát és az esetleges bírságolást.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »