Blog
Blog » NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYT VÁRSZ? 1000 EURÓS BÍRSÁGOT KAPHATSZ, HA NEM FIGYELSZ A PAPÍROKRA!
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYT VÁRSZ? 1000 EURÓS BÍRSÁGOT KAPHATSZ, HA NEM FIGYELSZ A PAPÍROKRA!
2018 Szeptember 10
A nemzetközi közúti fuvarozás során számos előírásnak kell megfelelni. Ezek általában a fuvarozót érintik, viszont bizonyos esetekben címzettként is vannak kötelezettségeid, melyek elmulasztása bírságot vonhat maga után. Cikkünkből megtudhatod, hogy amennyiben céged az EU-n kívülről kap szállítmányt, hogyan kerülheti el a közlekedési hatóság „bírságcsapdáját”.
Amennyiben céged az EU kívülről kap szállítmányt, a fuvarozásnak meg kell felelnie az úgynevezett CEMT engedélyre vonatkozó előírásoknak.
Ha azok közé tartozol, akik most hallanak erről először, akkor segítünk: a CEMT engedély egy nemzetközi fuvarengedély, mellyel a fuvarozó szabályosan végezhet nemzetközi közúti áruszállítást. EU-n belüli fuvaroknál nem használatos, viszont nagy valószínűséggel CEMT engedéllyel történik a fuvar, ha a feladó vagy címzett az EU-n kívül, pl. Ukrajnában, Szerbiában vagy Törökországban található.
„Rendben, de ez nem a fuvarozó dolga?...”
A válasz: nem. A rendelet ugyanis a CEMT engedéllyel végzett fuvarok esetén a feladóra, valamint a címzettre nézve is kötelezettségeket állapít meg, melyek megszegésének következménye könnyen egy bírsággal záruló eljárás lehet.
Akinek most eszébe jutnak a postai küldeményei és kezd összeszorulni a torka, fellélegezhet, ugyanis az előírások a postai/csomagküldeményekre nem terjednek ki.
A címzett kötelezettségei a két CEMT dokumentummal, a CEMT engedéllyel és a hozzá tartozó CEMT fuvarnaplóval kapcsolatosak.
Az engedéllyel kapcsolatos kötelezettségek
Címzettként meg kell vizsgálnod az engedélyt a jármű érkezésekor. Amennyiben az engedély lejárt, vagy nem a fuvarozó cég nevére lett kiállítva, azonnal jelenteni kell az illetékes hatóságok egyikénél, azaz a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, a rendőrségnél, vagy a vámhatóságnál.
A fuvarnaplóval kapcsolatos kötelezettségek
Ha még nem tette eléggé próbára a logisztikus kollegát az engedély „bevizsgálása”, a nyelvtudására is szükség lehet, ugyanis az engedélyhez tartozó, általában idegen nyelvű fuvarnaplót is ellenőrizni kell. A folyamatosan, kézzel vezetett naplóban fel kell tüntetni a jármű „megállóit”, időponttal, kilométeróra állással. Amire címzettként különösen figyelned kell, hogy a lerakodás helyének, idejének pontosan kell szerepelnie a naplóban.
Gondolj bele, hogy a Dinári hegyek áttörése közben megfáradt sofőr a budapesti agglomeráció környékén található Depók (pl. Törökbálint, Érd, Páty, stb.) esetén könnyen Budapestet írhat be lerakodási címként , ez pedig a hatóságnak már elég indok a bírság kiszabására.
Tárolási kötelezettség
A fentiek után már csak egy feladat marad, hogy a fuvar átvétele a rendeletnek megfelelően történjen. Az engedélyről, valamint a fuvarnaplóról fénymásolatot kell készíteni és 1 évig meg kell őrizni. Fontos, hogy mivel a naplót folyamatosan vezetik, a megfelelő fénymásolat csak a helyszínen készíthető el, hiszen utána további bejegyzések kerülnek a naplóba, így az utólagos beszerzés nem jó ötlet ebben az esetben.
Ezek után érthető, hogy a „lebukás” akár hetekkel a szállítmány érkezése után is bekövetkezhet. Az ellenőrzés után a CEMT napló bejegyzéseit visszamenőlegesen összevetik a hatóság rendelkezésre álló többi adatbázissal, így egy érvénytelen engedély vagy hiányos fuvarnapló esetén a jármű korábbi állomásait nagy valószínűséggel felkeresi a hatóság egy bírság erejéig.
Mik a következmények?
Amennyiben megállapítható a jogsértés, a hatóság 300.000 Forint összegű bírságot szabhat ki az címzettel szemben, azzal, hogy a bírság összege fix, nem mérlegelhető a jogsértés súlya. A kis- és középvállalkozásnak minősülő cégek esetében a hatóság első alkalommal mellőzi a bírság kiszabását.
A fentiek alapján, ha nemzetközi fuvarozásról van szó, jusson eszedbe, hogy a fuvarozón kívül a címzettet is terhelhetik kötelezettségek. A munkavállalók számára készített folyamatleírással elkerülhető, hogy a CEMT engedéllyel kapcsolatban közigazgatási bírság formájában váratlan meglepetés érje a céged.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »