PERELHÚZÓDÁS MIATTI KÁRTALANÍTÁS - JANUÁRTÓL NEM KELL STRASBOURGIG MENNI

2021 December 15

„Strasbourgi pereskedés” helyett egy 2022. januártól hatályba lépő új jogszabály alapján egy hazai eljárásban lesz érvényesíthető a magyar állammal szemben a polgári perek elhúzódása miatti kártalanítási igény. Cikkünkben megvizsgáljuk a perelhúzódás kérdését hazai viszonylatban, majd bemutatjuk a jogsérelem orvoslására bevezetett új eljárást.

1. Mi a perelhúzódás?

A perelhúzódás leegyszerűsítve azt jeleni, hogy a per lefolytatása az optimálishoz képest hosszabb időt vesz igénybe. Optimális pertartamról akkor beszélünk, ha az elméletileg „legjobb” eljárásjogi szabályokat a bíróságok a legteljesebben kihasználják. Perelhúzódásról pedig akkor, ha vagy nem a „legjobb” megoldások vannak hatályban, vagy az egyébként megfelelő szabályokat a bíróságok mégsem alkalmazzák megfelelően.[1]

A per elhúzódásának fő okai egyrészt a (i) bíróság oldalán felmerülő késlekedés, mulasztás, vagy egyéb eljárási hiba, másrészt (ii) a perben résztvevő felek magatartása. Az utóbbi kapcsán kiemelendő a szándékos perelhúzás, amikoris a per elhúzódásában érdekelt fél (jellemzően az alperes) az eljárási jogok visszaélésszerű gyakorlásával, illetve az eljárási szabályok megsértésével próbálja az ügy jogerős elbírálását minél későbbre halasztani.

Mivel a polgári peres eljárás szabályai alapján a bíróságoknak kötelessége a perelhúzás megelőzése, illetve megakadályozása[2], a bíróság mulasztásaként értékelhető, amennyiben teret enged a szándékos perelhúzó magatartásnak.

2. Perelhúzódás Magyarországon – a számok tükrében

A perelhúzódás kérdése Magyarországon is „örökzöld” téma, ezzel beleillünk abba a világviszonylatban megfigyelhető trendbe, miszerint a felperesek attól függetlenül túl hosszúnak tartják az eljárást, hogy a hazai bíróságok a többi országhoz viszonyítva milyen gyorsasággal intézik az ügyeket[3].

A kedvezőtlen hazai megítélés miatt a 2018-ban hatályba lépett új Polgári Perrendtartás megalkotásakor a legfontosabb célkitűzés a perkoncentráció és a perelhúzódás megelőzése volt, ennek érdekében a jogalkotó lényeges változtatásokat eszközölt[4].

A friss statisztikai adatok alapján az elmúlt négy évben 33%-kal csökkent az elhúzódó ügyek száma[5], mely pozitív tendencia, azonban azt még korai volna kijelenteni, hogy az új polgári perrendtartás e téren beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Végezetül pedig érdemes összehasonlítani a perek átlagos hosszát az EU különböző tagállamai között, mely adatokat az EU erre szakosodott bizottsága[6] időről-időre közzétesz:

Megállapítható, hogy a hazai polgári perek átlagos hosszúsága EU-s, illetve nemzetközi viszonylatban is elfogadható. Ettől függetlenül azonban előfordulnak olyan, éveken keresztül elhúzódó ügyek, melyek nem felelnek meg az igazságszolgáltatással szemben támasztott elvárásoknak.

3. Perelhúzódás, mint jogsérelem

Az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog alapjogi természetű jogosultság, melyet a dogmatika a tisztességes eljáráshoz való jogból, illetve a bírósághoz forduláshoz való jogból vezet le.

Magyarország az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez történő csatlakozással[1] vállalta, hogy (i) biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését[2], továbbá (ii) ezen jog megsértése esetére biztosítja a hatékony jogorvoslathoz való jogot[3].

A jogalkotó az Alaptörvény megalkotásakor az alapjogok között nevesítette[4] az észszerű időn belüli eljáráshoz való jogot, egyételművé téve a jog kiemelt státuszát és védelmét.

A perek elhúzódása tehát–többek között– alapjogi jogsérelmet eredményezhet a feleknél.

4. A perelhúzódással kapcsolatos jogorvoslatok

Az alaptörvényi szintű deklaráció ellenére az Egyezmény betartását felügyelő Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) az elmúlt évtizedekben többször jelezte, hogy Magyarország nem biztosít hatékony jogorvoslatot a perelhúzódás megakadályozása, illetve az azzal okozott jogsérelem orvoslása érdekében.

A Gazsó kontra Magyarország[5] ügyben meghozott ítéletében, melynek alapjául egy 10 évig tartó munkaügyi per szolgált, az EJEB felhívta hazánkat, hogy hozzon létre olyan hazai jogorvoslati rendszert, amely megfelelő módon, az EJEB esetjogában lefektetett elvekkel összhangban állva képes kezelni az ítéletben azonosított strukturális hiányosságokat.

Az azóta eltelt időszakban hatályba lépett a polgári perrendtartás, azonban a perelhúzódással okozott jogsérelmet kompenzáló jogorvoslati eljárás megteremtésére 2021-ig várni kellett.

A jövő év elejével hatályba lépő törvény (rövidített nevén „Pevtv.”)[6] szabályozza az alapjogsérelem vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálását, illetve az ennek érvényesítését lehetővé tevő eljárást.

5. A vagyoni elégtétel, mint sui generis jogorvoslat

Lényeges, hogy a törvény vagyoni elégtétel néven egy új jogkövetkezményt határoz meg a perelhúzódás miatti jogsérelem kompenzálására. A vagyoni elégtétel iránti igény mind a bíróságok kártérítési felelősségétől, mind a személyiségi jogvédelemtől elkülönülő új, önálló alapjogvédelmi jogintézmény[7].

Tekintettel arra, hogy a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja nem valamely kár okozása vagy személyiségi jog megsértése, hanem meghatározott alapjog megsértése, a vagyoni elégtétel iránti igényt a kártérítési[8], illetve sérelemdíj[9] iránti igénytől függetlenül, illetve azokkal párhuzamosan is érvényesíthető.

Az új jogorvoslat bevezetésének lényeges következménye, hogy az ezután az EJEB hozzáállásán fog múlni, hogy megkövetelik-e a kérelmezőktől az itthoni jogorvoslati eljárás lefolytatását, mielőtt a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak.[10]

6. Milyen mértékű perelhúzódás alapozza meg az igényt

A Pevtv. az egyes eljárási szakaszok, valamint a teljes polgári per kapcsán is konkrétan meghatározza az „észszerűnek minősülő” időtartamot, mely túllépése megalapozza a vagyoni elégtétel iránti igényt:

	Maximális időtartam
teljes eljárás	60 hónap[11]
elsőfokú eljárás	30 hónap
másodfokú eljárás	18 hónap
felülvizsgálati eljárás	12 hónap

A vagyoni elégtétel tehát az egyes eljárási szakaszok túllépése esetén is kérhető. A jogszabály további lényeges szabályokat tartalmaz a fenti időtartam számítása kapcsán:

• az eljárás teljes tartamába bele kell számítani a megismételt eljárás vagy eljárási szakasz, a felülvizsgálat, a jogegységi panasz eljárás, illetve a perújítás időtartamát.
• az általános szabályoknál hosszabb, illetve rövidebb időtartam is meghatározható az ügy összes körülményének értékelése alapján.

Amennyiben a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető[12] hossza meghaladja a fent ismertetett, észszerűnek minősülő időtartamot, a fél az eljárás vagy eljárási szakasz tartamára[13] vonatkozóan jogosulttá válik a vagyoni elégtételre. Kiemelendő tehát, hogy az elégtétel nem csak az „észszerűnek minősülőn” felüli tartamra, hanem az eljárás vagy eljárási szakasz teljes tartamára jár.

7. A vagyoni jóvátétel mértéke és érvényesítése

A vagyoni elégtétel napi összege jelenleg 400 Ft[14]. A vagyoni elégtétel mértéke a figyelembe vehető időtartamra eső napoknak és a napi összegnek a szorzata.

Azaz az elhúzódó per kapcsán éves szinten kb. 146.000 Ft. vagyoni elégtétel ítélhető meg, mely alacsonyabb a strasbourgi bíróság által szokásosan megítélt évi 1000-1500 EUR összegű kártalanításnál[15].

A vagyoni elégétel iránti igény a Pevtv. által külön szabályozott írásbeli nemperes eljárásban érvényesíthető, melynek időtartama előreláthatólag 5-6 hónap lesz. Ez rövidebb a strasbourgi igényérvényesítés hosszánál, mely több évig is eltarthat. Sokak számára pedig az is előnyt jelenthet az EJEB előtti eljárással szemben, hogy a hazai eljárás végig magyar nyelven zajlik.

8. Összegzés

Jövő évtől itthon lesz érvényesíthető az állammal szemben a polgári eljárások elhúzódása miatti vagyoni elégtétel, így a sérelmet szenvedett feleknek nem kell „Strasbourgig menni” a jogsérelem orvoslásáért. Habár a megítélhető kompenzáció mértéke lényegesen elmarad az EJEB eljárásban általában megítélt kártalanításhoz képest, az új, gyorsabb és egyszerűbb nemzeti eljárás valószínűleg hatékonyabb jogvédelmet fog eredményezni a perelhúzódás kapcsán.