Blog
Blog » SÜTI, NEM SÜTI? –GDPR DÖNTÉS AZ EU BÍRÓSÁGTÓL COOKIE ÜGYBEN
SÜTI, NEM SÜTI? –GDPR DÖNTÉS AZ EU BÍRÓSÁGTÓL COOKIE ÜGYBEN
2019 Október 30
Bizonyára senki előtt sem ismeretlen az a jelenség, amikor egy honlap betöltésekor felugrik az ablak és arról tájékoztatnak bennünket, hogy a honlapon sütiket használnak. A GDPR hatályba lépése óta pedig még inkább kiemelt téma lett a „sütizés”. Nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) is a sütiknek szentelte figyelmét. Olvasd el rövid cikkünket, ha a honlapodon te is használsz sütiket és tudni szeretnéd, hogy mire érdemes figyelni az EUB új döntésének fényében.
1. Hogyan sütizett a Planet49?
A Planet49 nevű német cég nyereményjátékot szervezett a www.dein-macbook.de nevű honlapon. Ahhoz, hogy a látogató részt vegyen a nyereményjátékon meg kell adnia bizonyos személyes adatait, így nevét és címét.
A személyes adatok megadására szolgáló felület alatt két rövid tájékoztató szerepelt, mellettük pedig ún. jelölőnégyzetek voltak elhelyezve. Az első szöveg arról szólt, hogy a látogató hozzájárul, hogy a Planet49 szponzoraitól, illetve együttműködő partnereitől üzleti ajánlatokat kapjon. A szöveg melletti jelölőnégyzet nem volt előre bejelölve.
A második szöveg pedig arról szólt, hogy a felhasználó hozzájárul ahhoz, hogy a Planet49 olyan cookie-kat, azaz sütiket helyezzen el a felhasználó eszközén, amelyek alapján a felhasználó internethasználati szokásait értékeljék. A szöveg melletti jelölőnégyzet előre be volt pipálva.
2. Hogyan lett egy kis sütizésből EU bírósági ügy?
A Német Fogyasztóvédelmi Szövetség („Szövetség”) beperelte a Planet49-et, mert szerinte a Planet49 által alkalmazott gyakorlat, pontosabban az általa igényelt hozzájáruló nyilatkozatok nem felelnek meg a vonatkozó német jogszabályoknak.
A Szövetség és Planet49 közötti per egészen a német legfelsőbb bíróságig eljutott, amely úgy gondolta, hogy kezdeményeznie kell az EUB előzetes döntéshozatali eljárását.
A német legfelsőbb bíróság szerint ugyanis az ügy eldöntéséhez szükség van az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv és a GDPR (illetve „elődje”, az Adatvédelmi irányelv) értelmezésére.
3. Az EUB által vizsgált kérdések
Az EUB-nak az alábbi kérdéseket kellett megválaszolnia:
- Érvényes hozzájárulásnak minősül-e az, ha a felhasználó az eszközében mentett információk cookie-k segítségével történő tárolását vagy azokhoz cookie-k segítségével való hozzáférést előre bejelölt négyzettel engedélyezi?
- A hozzájárulás érvényességének megítélésénél van-e jelentősége annak, hogy a tárolt vagy lehívott információk (cookie-k) személyes adatok-e vagy sem?
- Milyen információkat kell közölni a felhasználóval ahhoz, hogy a tájékoztatás megfeleljen az egyértelműség és teljeskörűség követelményének?
4. Az EUB válaszai
Az EUB a fenti kérdések megválaszolásához az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet értelmezte együttesen a GDPR-el (illetve az Adatvédelmi Irányelvvel) és az alábbi megállapításokat tette.
- Figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabályokból egyértelműen az következik, hogy a felhasználó hozzájárulásához aktív magatartásra van szükség, a felhasználó előre bejelölt négyzet útján megadott hozzájárulása nem tekinthető érvényesnek.
- Mivel az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv nemcsak a GDPR szerinti személyes adatok esetén kívánja meg a hozzájárulást, a cookie-k elhelyezéséhez akkor is szükség van érvényes hozzájárulásra, ha a felhasználó eszközén tárolt információk nem minősülnek személyes adatnak.
- A cookie-k elhelyezéséhez szükséges a felhasználó teljes körű tájékoztatása, mely kiterjed a cookie-k tárolásának időtartamára, valamint arra, hogy harmadik személyek hozzáférhetnek-e a cookie-khoz.
5. Tanulság
Az ügy legfontosabb tanulsága, hogy az EUB a cookie-k kontextusában is megerősítette, hogy az „előre bepipált négyzet” útján adott „hozzájárulás” nem érvényes.
Emellett lényeges, hogy a cookie-k elhelyezéséhez nemcsak abban az esetben szükséges a felhasználó hozzájárulása, ha a cookie személyes adatnak minősül, hanem akkor, ha a cookie nem a felhasználó személyes adata.
Végül az EUB a cookie-k esetében az előzetes tájékoztatásra vonatkozó minimum követelményeket kiterjesztette a cookie-k tárolásának időtartamára, illetve a harmadik személyek általi hozzáférhetőségre.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »