Blog
Blog » TILOS A VISSZAHATÓ JOGALKALMAZÁS! A Kúria döntése megbízónk ügyében
TILOS A VISSZAHATÓ JOGALKALMAZÁS! A Kúria döntése megbízónk ügyében
2017 Május 30
Egy olyan gyorsan változó jogi környezetben, mint amilyen hazánk, érdemes mindig megvizsgálni, hogy változott-e a helyzetünk egy új jogszabály hatálybalépésekor. A bíróságok ugyanis hajlamosak a döntéskori jogszabályokra alapozni az ítéleteket, ha a felek közül senki nem hívja fel a figyelmet a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmára.
Tények
Megbízónk egy Magyarországon bejegyzett, külföldi befektetők tulajdonában álló cég hosszútávú haszonbérleti szerződést kötött Nyugat-Magyarországon fekvő termőföldekre 2009-ben.
Az Országgyűlés 2012-2013-ben átfogó agrár reform keretében több új jogszabályt is elfogadott. Az egyik módosítás lehetővé tette, hogy tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonos felmondja a fennálló haszonbérleti szerződéseket, amennyiben maga akarja művelni a földet.
A Megbízónk által bérelt földeknek 2013-ban új tulajdonosa lett, aki fel is mondta a haszonbérleti szerződéseket az abban az évben hatályba lépett új szabályozásra hivatkozva.
Bírósági eljárás
Eleinte a helyi bíróságok azon az állásponton voltak, hogy az új tulajdonos a bérleti szerződéseket jogszerűen mondta fel az új jogszabály alapján, és Megbízónk első fokon veszített a pereskedésben. Ekkor jött hozzánk, hogy segítsünk neki megfordítani az ügyet.
Számunkra egyértelmű volt, hogy a jogbiztonság és a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma alkotmányos alapelv, mely csak kivételes esetben írható felül. Más szóval: játék közben a játékszabályokat csak nyomós okból lehet megváltoztatni.
Amikor megvizsgáltuk az agrár reform és a végrehajtási rendelkezések részleteit, nyilvánvalóvá vált, hogy az új jogszabály nem rendelkezett kifejezetten arról, hogy azt a már megkötött szerződésre is alkalmazni kell.
Azaz ügyfelünk védelmet élvez a jövőbeli jogszabály változásokkal szemben, még akkor is, ha egy új tulajdonos lép be a bérleti szerződésbe 2013-ban, mivel a szerződést a 2009-es jogi környezetben kötötte és jogait az akkori jogszabályok alapján szerezte.
Az egyetlen probléma az volt, hogy az ügyfél a per elején nem hivatkozott a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmára, a bíróságok pedig automatikusan a későbbi szabályokat alkalmazták.
Ügyfelünk védelmét egyből a fenti alapelvvel kezdtük és érvelésünket végül nemcsak a helyi bíróságok, hanem a Kúria is elfogadta, aki felülvizsgálati eljárás keretében döntötte el az ügyet jogerősen.
Tanulságok
Annak ellenére, hogy a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma alapvető jogelv, a bíróságok mégis hajlamosak ítéletüket a döntéskori jogszabályok alapján hozni, különösen, ha nem hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy tévúton járnak. Ugyanakkor még azután sem késő meggyőzni egy bírót, ha korábban eltérő véleménye alapján ellenünk ítélt.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »