TÖRVÉNYES VOLT A TANKÖNYVPIACRÓL VALÓ ÁLLAMI KISZORÍTÁS? - STRASBURG DÖNTÖTT

2018 November 05

Elveheti-e a kormány az ügyfeleid egy új állami monopólium felállításával? Hol vannak a piacba való állami beavatkozás korlátai az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint? Cikkünkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a strasburgi bíróság friss ítéletét elemezve, melyet a magyar tankönyvpiac ügyében hozott

Tények

A közoktatás központosításával egyidejűleg a magyar kormány 2011-ben a korábban szabad tankönyv piacot is újjá szervezte úgy, hogy egy állami tulajdonú, non-profit elosztó céget hozott létre Könyvtárellátó néven.

A 2011. tavaszán elfogadott és 2013. őszén hatályba lépő reform előtt több mint 30 közepes, illetve nagy tankönyv kereskedő cég uralta a piacot, ahol csak a könyvek ára és tartalma volt szabályozott, ugyanakkor a tankönyv ellátás egy erősen versengő piacon megvalósuló, engedély nélkül végezhető kereskedelmi tevékenység volt.

Azonban 2013. szeptemberétől az iskolák, illetve a tanulók már csak a Könyvtárellátón keresztül vásárolhatják meg a tankönyveket, mely azért került felállításra, hogy a tankönyvek egységes, központosított beszerzése révén, a tankkönyvpiac transzparenseb legyen, a tanulók és a szülők, valamint a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében.

Míg az új szabályok 20% garantált árrést biztosítanak az újonnan létrehozott Könyvtárellátó részére, a korábbi tankönyv kereskedők 2013. őszétől gyakorlatilag kiszorultak a piacról.

Köztük hárman, a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ket Bt., akik évek óta ebben az üzletágban tevékenykedtek, az Alkotmánybíróság előtt támadták meg az új szabályokat, majd ennek sikertelensége miatt a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé vitték ügyüket.

Az ügy Strasbourgban

A három tankönyvkereskedő a tulajdonhoz való joguk megsértését panaszolta, azt állítva, hogy a magyar állam az állami monopólium felállításával gyakorlatilag kiszorította őket a tankönyv piacról.

A magyar kormány először is vitatta, hogy a tankönyvkereskedők „ügyfélköre” egyáltalán a Emberi Jogok Európai Konvenciója által védett „tulajdon” kategóriába tartozik, kiemelve, hogy a korábbi tankönyvkereskedők nem rendelkeztek semmilyen „működési engedéllyel” ami garantálta volna piaci működésüket és amit egyáltatlán vissza lehetett volna vonni.

A kormány álláspontja szerint jogában állt újra szervezni egy piaciot, mely az álláspontja szerint egyébként is torzított volt, hiszen a tankönyvkereskedők befolyásolni tudták a tanárok választását különböző bónuszokkal és engedményekkel. Végül előadta, hogy az ügyfélkör esetleges elvesztése az új jogszabály közvetett hatása lehetett, ugyanakkor a korábbi könyvkereskedők 2013. után is részt vehettek a közbeszerzéseken, tehát nem voltak elzárva a piactól.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága először is leszögezte, hogy egy olyan piacon, ahol az ügyfelek száma korlátozott, a könyvkereskedők „bejáratottt” üzlete és ügyfélköre a Konvenció által védett tulajdon fogalmába tartozik, tekintet nélkül a formális működési engedély hiányára. Ezt az ügyfélkört vette el az állam által felállított monopólium.

A Bíróság azt is kétségbe vonta, hogy az új szabályos bármilyen jogos érdeket szolgálna, felhívva a figyelmet, hogy míg a Könyvtárellátó részére  az új törvény által garantál árrés 20%, addig 2013. előtt a tankönyvkereskedők szabad piaci árrése mindössze 11-16% volt, a tankönyvek ára pedig mindkét rendszerben rögzített volt.

A Bíróság emlékeztetett, hogy jóllehet a kormány széles mérlegelési joggal rendelkezik, amikor meghatározza, hogy melyek a közösség érdekei, azonban egy fair egyensúlyt kell tartania a közérdek és az egyének alapvető jogai között, tiszteletben tartva az arányosság elvét.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben i) az átmeneti időszak meglehetősen rövid volt (18 hónap) ii) a tankönyvkereskedők 2013 után nem tudták folytatni üzleti tevékenységüket, és a Könyvtárellátó egy alkalommal sem hívta meg őket az általa szervezett közbeszerzésekre; iii) semmilyen intézkedés ne m volt, mely a könyvkereskedőknek bármilyen kártalanítást adott volna; iv) a szülők és a gyerekek semmilyen előnyt nem élveztek az új rendszerből, a 2013-ban hatályba lépő új szabályok a szabad piacba való önkényes és aránytalan beavatkozást valósítottak meg.

Fentiek alapján a Bíróság megállapította, hogy a tankönyvkereskedők piacról való kiszorításával a magyar állam megsértette a Konvenció által biztosított tulajdonhoz való jogot.

A Bíróság döntése még nem jogerős, azt a Nagy Kamara  - kivételes esetben – felülbírálhatja.

Összegzés

A Bíróság ítélete igen fontos döntés, mely megerősíti a korábbi esetjogot a tulajdonjog fogalma kapcsán azzal, hogy abba egy cég ügyfélköre is beletartozhat, illetve az egyének jogainak védelmét a szabad piacba való túlzott állami beavatkozás esetén.