Blog
Blog » ÚJ ÜZLETI TITOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON – HATÉKONYABB VÉDELEM
ÚJ ÜZLETI TITOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON – HATÉKONYABB VÉDELEM
2018 Augusztus 27
Nem titkoljuk tovább: augusztusban hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely az eddigi széttagolt szabályozás helyett egységesen és hatékonyabban védi az üzleti titkot, valamint a know-how-t Magyarországon. A fontosabb új szabályokat cikkünkben foglaljuk össze.
Miért kellett új törvény?
Az új szabályozás hátterében uniós irányelv áll, melynek célja az üzleti titok magasabb szintű, egységes védelme a tagállamokban, mivel eddig jelentős különbség volt a védelmi szintek között (pl.: a máltai jog alapján csak akkor valósult meg üzleti titoksértés, ha a jogsértő korábban titoktartási szerződést írt alá, stb.).
Másrészről a hazai szabályozás igen széttagolt volt, üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket találhattunk több jogszabályban is (pl. Polgári Törvénykönyvben, Versenytörvényben), emiatt az üzleti titkot egységesen védő, önálló törvény megalkotása volt indokolt.
Mi az üzleti titok és a know-how?
Akkor beszélhetünk üzleti titokról vagy védett ismeretről, ha az információ megfelel a titkosság kettős szempontjának: egyrészt nem nyilvános, nem lehet könnyen hozzáférni, másrészt a titok jogosultjának meg kell tennie az általában elvárható lépéseket a titok megtartása érdekében. További feltétel, hogy az információ vagyoni értékkel rendelkezzen.
Vagyoni értékkel bír például egy pályázati ajánlattal kapcsolatos információ, hisz annak ismeretével a konkurencia nyertes helyzetbe kerülhet. Ezzel ellentétben nehéz elképzelni, hogy a céget hátrány érné, ha kitudódna, hogy a dolgozók milyen kávét fogyasztanak az irodában.
A gyakran használt know-how kifejezés pedig olyan gazdasági, műszaki, szervezési tapasztalatot vagy megoldást takar, mely a titok gazdája által beazonosítható módon rögzítve van. A fenti példánál maradva, egy pályázat összeállításának részletes leírása know-how-nak minősülhet, de a kávéfőző kezelése aligha.
Fontos, hogy az új törvény továbbra is azonos szintű védelemben részesíti mind üzleti titkot mind a know-how-t
Kié a titok?
Jogos a kérdés, ugyanis az új törvény kihangsúlyozza, hogy az üzleti titok és a know-how vagyoni jellegű jogosultságok, így a titkot el is tudjuk adni, vagy használatát másnak engedélyezhetjük.
A gyakorlatban ez történik, amikor a McDonalds, vagy a Fornetti megosztja a termékek elkészítéséhez szükséges ismereteket (know-how) a franchise-t megvásárló vállalkozókkal.
Így mielőtt jogsértést gyanítanánk, meg kell vizsgálni, kinek és milyen mértékű jogosultsága van az adott titok felett.
Mi a titoksértés?
Titoksértésről akkor van szó, ha valaki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja, mással közli vagy nyilvánosságra hozza.
A titok megszerzése megvalósulhat engedély nélküli hozzáférés, lopás, de akár másolat készítése útján is.
Fontos, hogy az új törvény alapján akár közvetett módon is elkövethetünk titoksértést.
Erre akkor kerül sor, ha mi ugyan jogszerűen szerezzük az információt, de az akitől szereztük, jogosulatlanul jutott hozzá, és a körülményekből nekünk ezt tudnunk kellett volna. Így, ha valaki a Coca-Cola titkos receptjét árulja a neten és csak bitcoint fogad el, jobb, ha inkább nem ugrunk bele az évszázad üzletének tűnő tranzakcióba …
Újdonságként jelenik meg a jogsértő áru fogalma, ebben az esetben az áru tervezése, gyártása jogosulatlanul megszerzett üzleti titok felhasználásra épül.
Mik a szankciók?
Az új törvény a titoksértés esetén alkalmazható szankciók tekintetében számos lehetőséget kínál, a jogsértés megállapításától kezdve a jogsértő áru megsemmisítéséig.
Preventív (elrettentő) célzattal alkalmazható a jogsértés tényének országos napilapban történő közzététele. Érdekesség, hogy a kereskedelmi forgalomból kivont áru esetén a jogosult kérheti, hogy (pl.: megsemmisítés helyett) a termék jótékonysági tevékenységet végző civil szervezet számára kerüljön átadásra.
Az új törvény bevezet egy, a magyar jogban eddig nem alkalmazott szankciót is, az alternatív pénzbeli ellentételezést, amit a bíróság a fenti szankciók helyett rendelhet el, ha ezek aránytalan hátrányt okoznának a jogsértőnek, vagy, ha a jóhiszemű jogsértőnek nem volt tudomása arról, hogy akitől a titkot szerezte, az jogosulatlanul jutott hozzá ahhoz.
Összességében, az új törvény által hozott előrelépés, hogy a jóval kidolgozottabb és az uniós jognak megfelelő új szabályozás mindenképp komolyabb hangsúlyt ad az üzleti titok védelmének, a részletesebb szabályozás pedig hatékonyabb jogvédelmet tesz lehetővé a jövőben.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »