Blog
Blog » VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS ÉS EU JOG - ELŐADÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KONFERENCIÁJÁN
VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS ÉS EU JOG - ELŐADÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KONFERENCIÁJÁN
2022 December 15
A Magyar Tudományos Akadémia Civilisztikai Albizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara 2022. november 15. napján online konferenciát szervezett „Választottbírósági döntések uniós felülvizsgálata” címmel. A konferencián n több kiváló hazai jogász mellett Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd is előadást tartott.
Richárd előadásának témája a más EU tagállamban hozott választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos Európai Bírósági gyakorlat volt.
Jóllehet az EU tagállamok bírósági által hozott határozatok unión belüli „szabad mozgását” a Brüsszel I Rendelet szabályozza, azonban a nemzetközi választottbíráskodás speciális jogterület, így a külföldi választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására elsősorban az 1958. évi New York-i Választottbírósági Egyezmény az irányadó, mely a Brüsszel Rezsimet megelőzi.
Annak ellenére a két jogrendszer közötti határvonal az EU Bíróság C-190/89 sz. Mark Rich ügyben hozott ítélete alapján sokáig egyértelműnek tűnt, a luxemburgi bíróság C-185/07 sz. West Tankers ügyben hozott 2007. évi ítélete alaplán e határvonal elmosódott.
A fenti előzményeket követően Richárd előadásában az EU Bíróság C-536/13.sz. Gazprom ügyben hozott ítéletét ismertette részletesen, melyben a litván állam a Stockholmi Kereskedelmi Kamara választottbírósága által hozott ítélet elismerését próbálta megtagadni, többek között a Brüsszel I Rendeletre való hivatkozással.
Annak ellenére, hogy Wathelet Főtanácsnok indítványozta a West Tankers ítélet által okozott bizonytalan helyzet kiigazítását, melyre az EU Bíróságnak alkalma nyílt volna, a luxemburgi testület végül semleges álláspontra helyezkedett, és a litván nemzeti jog hatókörébe utalta a problémát.
Richárd azzal a prognózissal zárta előadását, hogy az EU jog expanziója miatt a jövőben a nemzetközi választottbíráskodás és az EU jog között hasonló összeütközések várhatók, melyek feloldása egyértelmű határvonalak hiányában nagyon nehéz helyzet elé állítja a jogalkalmazót.
Ezúton is köszönjük a konferencia megszervezését a Károli Gáspás Református Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Magyar Tudományos Akadémiai Civilisztikai Albizottságának.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »