Blog

Blog » VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS ÉS EU JOG - ELŐADÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KONFERENCIÁJÁN

VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS ÉS EU JOG - ELŐADÁS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KONFERENCIÁJÁN

2022 December 15

A Magyar Tudományos Akadémia Civilisztikai Albizottsága és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara 2022. november 15. napján online konferenciát szervezett „Választottbírósági döntések uniós felülvizsgálata” címmel. A konferencián n több kiváló hazai jogász mellett Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd is előadást tartott.

Richárd előadásának témája a más EU tagállamban hozott választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos Európai Bírósági gyakorlat volt.

Jóllehet az EU tagállamok bírósági által hozott határozatok unión belüli „szabad mozgását” a Brüsszel I Rendelet szabályozza, azonban a nemzetközi választottbíráskodás speciális jogterület, így a külföldi választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására elsősorban az 1958. évi New York-i Választottbírósági Egyezmény az irányadó, mely a Brüsszel Rezsimet megelőzi.

Annak ellenére a két jogrendszer közötti határvonal az EU Bíróság C-190/89 sz.  Mark Rich ügyben hozott ítélete alapján sokáig egyértelműnek tűnt, a luxemburgi bíróság C-185/07 sz. West Tankers ügyben hozott 2007. évi ítélete alaplán e határvonal elmosódott.

A fenti előzményeket követően Richárd előadásában az EU Bíróság C-536/13.sz. Gazprom ügyben hozott ítéletét ismertette részletesen, melyben a litván állam a Stockholmi Kereskedelmi Kamara választottbírósága által hozott ítélet elismerését próbálta megtagadni, többek között a Brüsszel I Rendeletre való hivatkozással.

Annak ellenére, hogy Wathelet Főtanácsnok indítványozta a West Tankers ítélet által okozott bizonytalan helyzet kiigazítását, melyre az EU Bíróságnak alkalma nyílt volna, a luxemburgi testület végül semleges álláspontra helyezkedett, és a litván nemzeti jog hatókörébe utalta a problémát.

Richárd azzal a prognózissal zárta előadását, hogy az EU jog expanziója miatt a jövőben a nemzetközi választottbíráskodás és az EU jog között hasonló összeütközések várhatók, melyek feloldása egyértelmű határvonalak hiányában nagyon nehéz helyzet elé állítja a jogalkalmazót.

Ezúton is köszönjük a konferencia megszervezését a Károli Gáspás Református Egyetem Jog- és Államtudományi Karának, valamint a Magyar Tudományos Akadémiai Civilisztikai Albizottságának.