Blog
Blog » VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRINTŐ COVID-19 INTÉZKEDÉSEK – HOGY ÁLLUNK JELENLEG?
VÁLLALKOZÁSOKAT ÉRINTŐ COVID-19 INTÉZKEDÉSEK – HOGY ÁLLUNK JELENLEG?
2020 Május 20
A Kormány 2020. március 11. napján hirdette ki a koronavírus miatti veszélyhelyzetet Magyarországon . Az elmúlt két hónapban közel 100 kormányrendelet született a járvánnyal kapcsolatban, melyek közel harmada gazdasági jellegű intézkedés. Cikkünkben ꟷa teljesség igénye nélkülꟷ összegezzük a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők átfogó képet kaphassanak a különböző területeken igénybe vehető kedvezményekről és könnyítésekről.
1. Munkajogi intézkedések, bértámogatás, járulékkedvezmény
a. Speciális munkajogi szabályok
A veszélyhelyzet kezdetekor a legnagyobb feladatot a megváltozott körülmények közti munkavégzés jogi hátterének rendezése jelentette. Ennek érdekében a rendkívüli intézkedésekkel általánosan „fellazították” a munkajog rendszerét, rugalmasabbá téve a szabadság kiadását, az otthoni munkavégzés elrendelését[1] vagy a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra küldését[2]. A munkáltató emellett akár 24 hónapos munkaidőkeretet is elrendelhet, így a rendkívüli helyzet miatt be nem osztott munkaidő egy későbbi időszakra is „átcsoportosítható”.
Habár jelenleg már a visszaállás folyamata zajlik, a rendkívüli intézkedésekkel bevezetett munkajogi könnyítések továbbra is hatályban vannak és alkalmazhatók. A munkáltatónak ugyanakkor figyelemmel kell lennie arra, hogy a speciális szabályokat kizárólag az arra lehetőséget biztosító rendelet hatályának fennállta alatt alkalmazza.
b. Állami bértámogatás
A Kormány bértámogatási rendszert vezetett be a munkahelyek megőrzése érdekében[3]. A támogatás igénylése esetén az állam három hónapon keresztül állja a lecsökkent munkaidejű (részmunkaidős munkaviszonyba került) munkavállalók emiatt kieső jövedelmének 70%-át. Mivel a támogatás összege limitált, például 50%-os munkaidő csökkenés esetén legfeljebb nettó 75.000 Ft támogatás folyósítható. Ezért cserébe a munkaadó nem csökkenthet létszámot, a munkavállalónak pedig (bizonyos esetekben) fejlesztésen kell részt venni, ennek részletei viszont nincsenek megfelelően tisztázva.
c. Munkáltatói járulékok
A járvány miatti gazdasági visszaesésnek leginkább kitett ágazatokban (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, sportszolgáltatás) tevékenykedők 2020. március és június hónapok között mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, mely havonta nem lehet több 7710 forintnál.[4]
A második félévtől kezdődően a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 %-ra csökken az eddigi 17,5%-ról.[5]
2. Adózást érintő intézkedések
a. Elhalasztható társasági adó bevallás és beszámolók
A Kormány intézkedése alapján az adózók 2020. szeptember 30. napjáig teljesíthetik a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó (TAO); helyi iparűzési adó (HIPA); innovációs járulék (Innov.) bevalláshoz kapcsolódó kötelezettségeket, azaz az adómegállapítást, bevallást és befizetést.[6]
A számviteli beszámolók (pl. éves beszámoló, összevont beszámoló) elkészítésére és benyújtására rendelkezésre álló határidő szintén szeptember 30. napjáig hosszabbodik meg.[7]
b. Adófizetési haladék
A kormányzati intézkedéseknek megfelelően az adófizető legfeljebb 5 millió forint összegű adóra egyszeri, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhet, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.[8]
Az adóhivatal az adófizető kérelmére az adótartozását egyszeri alkalommal, legfeljebb 20%-kal - maximum 5 millió forint összegben mérsékelheti, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
c. Társasági adóalap csökkentése
A rendkívüli intézkedések folytán a társasági adó alapja a fejlesztési tartalék által a teljes adózás előtti eredmény összege, de legfeljebb 10 milliárd forint összeg erejéig csökkenthető, amennyiben a vállalkozás a következő 4 évben Magyarországon történő beruházást tervez.[9] Ez a gyakorlatban akár a társasági adó alóli teljes mentesülést is eredményezheti a vállalkozás számára.
3. Állami támogatások
Az Európai Bizottság Magyarország esetében 1 milliárd Euró összértékű állami támogatási csomagot hagyott jóvá az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret”-ből.[10] A támogatás bármely vállalkozás számára elérhető lesz, mely jogosult az Európai Strukturális Alapok igénybevételére és a koronavírushoz miatt nehéz helyzetbe került. Az állami támogatás több formában is elérhető lesz, ennek keretében közvetlen támogatás is pályázható.
A vonatkozó kormányzati intézkedések lazítanak az igénybevétel kritériumain és a pályázás folyamata is egyszerűsödik.[11]
4. Egyéb rendelkezések
a. Hitelfizetési moratórium
A rendkívüli intézkedések alapján az adósok 2020. december 31. napjáig fizetési haladékot kapnak az üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeik teljesítésére, a 2020. március 18. napján már fennálló jogviszony alapján folyósított kölcsönök esetén. A teljeskörű fizetési moratórium a gazdasági társaságokra is kiterjed.[12]
b. Üzleti bérleti szerződések védelme
A járvány miatti gazdasági visszaesésnek leginkább kitett ágazatok (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, sportszolgáltatás) tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg. A fenti ágazatokban tevékenykedő bérlők esetén a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.[13]
4. Összegzés
Cikkünkben összefoglaltuk a koronavírus járvány miatt életbe léptetett, a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket. Mivel a könnyítések igénybevételéhez a legtöbb esetben további részletszabályoknak is meg kell felelni, a rendkívüli intézkedések nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban javasoljuk jogi szakértő, illetve adótanácsadó megkeresését.
[1] 47/2020. (III. 18.) Korm. Rendelet 6. § (2) b)
[2] 47/2020. (III. 18.) Korm. Rendelet 6. § (4)
[3] 105/2020. (IV. 10.) Korm. Rendelet.
[4] 47/2020. (III. 18.) Korm. Rendelet 4. §
[5] 140/2020. (IV. 21.) Korm. Rendelet.
[6] 140/2020. (IV. 21.) Korm. Rendelet 1. §
[7] 140/2020. (IV. 21.) Korm. Rendelet 2. §
[8] 140/2020. (IV. 21.) Korm. Rendelet 12. §
[9] 171/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet 1. §
[10] A Bizottság 2020/C 91 I/01 sz. közleménye
[11] 173/2020. (IV. 30.) Korm. Rendelet.
[12] 47/2020. (III. 18.) Korm. Rendelet 1. §
[13] 47/2020. (III. 18.) Korm. Rendelet 3. §
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »