Blog
Blog » VÉGZETES IS LEHET A TÚLÓRÁZÁS?
VÉGZETES IS LEHET A TÚLÓRÁZÁS?
2017 Október 18
Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.
1.Túlórának számít az is, mikor a munkavállaló „önként” dolgozik?
Túlórának minősül az az idő, amelyet a munkavállaló rendes munkaidejét meghaladóan munkavégzéssel tölt. Így például, ha a rendes munkaidő reggel 9-től délután 5-ig tart, azonban a munkavállaló bent marad 6-ig. A túlórát a munkáltató rendeli el, a munkavállaló kérésére írásban.
Ugyanakkor a munkavállalónak kell azt bizonyítania, hogy a túlóra alatt tényleges munkát végzett, és nem munkahelyi csevegéssel múlatta az időt.
2.Hány túlóra rendelhető el?
Teljes munkaidős állás esetén 250 túlóra rendelhető el évente. Ennek tudatában sokkal inkább elszomorító a japán nő története, aki e mennyiség több mint felét végezte el egy hónap leforgása alatt.
Az elrendelt túlóra időtartamának arányosnak kell lennie részmunkaidő esetén, illetve, ha a munkavállaló évközben létesít munkaviszonyt.
A munkáltatónak vezetnie kell a túlórák számát, melyet a munkaügyi felügyelőség bármikor ellenőrizhet.
3. Mennyibe kerül a túlóra?
A túlóra nem olcsó: a munkáltatónak az órabér felett annak 50%-át kell megfizetnie a munkavállalónak túlóra esetén. Gyakorlatilag tehát egy túlóra a munkavállaló órabérének 150%-ába kerül.
Emellett lehetőség van arra is, hogy megegyezés alapján a munkavállaló egy arányosan megállapított havi átalánydíjat kap, amely magában foglalja az összes bérpótlékot, beleértve a túlórapótlékot is.
Ha a munkáltató nem szeretne többletköltségeket generálni magának, akkor választhatja azt is, hogy a túlóradíj megfizetése helyett szabadidőt biztosít munkavállalója számára.
A szabadidő tartama azonban nem lehet kevesebb, mint a ledolgozott túlórák hossza, és annak időtartama alatt a munkavállaló az alapbérére jogosult.
4.Minden munkavállaló kötelezhető túlórázásra?
Léteznek a munkavállalóknak bizonyos védett csoportjai, akik számára nem rendelhető el túlóra. Példának okáért várandós nők vagy gyermeket nevelő anyukák a gyermek 3. életévének betöltéséig nem kötelezhetők túlórára. Ehhez hasonlóan a gyermeküket egyedül nevelő férfiak számára sem rendelhető el túlóra gyermekük 3 éves koráig.
A 18. év alatti munkavállalók, illetve a fokozott veszéllyel járó munkakört ellátók is kivételt képeznek a túlórateljesítés alól.
Ezen túlmenően a munkáltatók kötelesek jóhiszeműen eljárni a túlórák elrendelése során, hiszen nem feltétlenül válik az év főnökévé, aki a 4 éves gyermekét nevelő anyát túlóra elvégzésére kötelezi.
Mindent egybevetve, mielőtt túlórát rendelne el, gondolkodjon azon, hogy az valóban szükséges-e, és vegye figyelembe a munkavállaló körülményeit. Ezzel elkerülheti a felesleges költségeket és a munkavállalók kiégését vagy egészségügyi problémáit.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »