Blog
Blog » VISSZA A TÁRGYALÓTEREMBE? ÚJ SZABÁLYOK A POLGÁRI PEREKBEN 2020. JÚNIUS 1-TŐL
VISSZA A TÁRGYALÓTEREMBE? ÚJ SZABÁLYOK A POLGÁRI PEREKBEN 2020. JÚNIUS 1-TŐL
2020 Június 03
A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben módosultak a polgári peres eljárások szabályai: a legfontosabb eltérés az volt, hogy a bíróságok vagy egyáltalán nem, vagy csak elektronikus úton tartottak tárgyalásokat. A járvány mérséklődésére tekintettel 2020. június 1-től a peres eljárások – kisebb eltérésekkel – visszatérnek a „normális” kerékvágásba. Rövid cikkünkben összefoglaljuk az új szabályokat.
1. Lesznek újra tárgyalótermi tárgyalások?
A legfontosabb változás a 2020. március 31. óta érvényesülő szabályokhoz képest, hogy főszabály szerint a bíróság újra tarthat tárgyalásokat a hagyományos formában, a bíróság épületében, személyes jelenléttel.
Ha a bíróság esetleg már „elektronikus” tárgyalást tűzött ki a veszélyhelyzeti szabályok alapján a 2020. június 1. napja utáni időszakra, akkor a felekkel közölni fogja a tárgyalás helyszínét és a bíróság épületében tartja meg a tárgyalást.
Amennyiben azonban ezt járványügyi intézkedések indokolják, akkor a tárgyalást továbbra is elektronikus hírközlő hálózat útján tartja meg a bíróság. Például, ha a peres fél, akinek a tárgyaláson jelen kellene lennie, karanténban van, akkor a bíróság elektronikus úton tartja meg a tárgyalást.
Emellett a bíróság a tárgyalásról kizárhatja a nyilvánosságot, ha ezzel a járványügyi intézkedések (pl. védőtávolság) betarthatóságát biztosítja.
2. Mi történik azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság az átmeneti szabályok alapján járt el?
Különös szabályok vonatkoznak azokra az ügyekre, amelyekben a 2020. március 31. napjától hatályos „veszélyhelyzeti” szabályok alapján folyt az eljárás.
Amennyiben az írásbeli perfelvételi szakban a felek megtettek minden szükséges nyilatkozatot, akkor a bíróság – a felek figyelmeztetése mellett – lezárja a perfelvételt és kitűzi az érdemi tárgyalást. Ha azonban felek még nem tettek meg minden szükséges perfelvételi nyilatkozatot, akkor a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki.
Ha a bíróság az veszélyhelyzeti szabályok alapján a tárgyalás berekesztésére írásban figyelmeztette a feleket, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
3. Hogyan folynak a jogorvoslati eljárások?
A felek 2020. március 31. napjától nem kérhették, hogy a bíróság a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban tartson tárgyalást.
A bíróság továbbra is tárgyaláson kívül jár el, ha 2020. június 1. napjáig értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Ha azonban a felek az értesítést követően közösen kérik a tárgyalás megtartását, akkor a bíróság kitűzi a fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyalást.
2020. június 1. napától pedig a felek a „rendes” szabályok szerint kérhetik fellebbezésükben vagy felülvizsgálati kérelmükben, hogy a bíróság tartson tárgyalást az ügyben.
4. Összefoglalás
A peres eljárások tehát lassan a „normál” mederben folyhatnak tovább, az újabb átmeneti szabályok ugyanakkor arra is lehetőséget adnak, hogy a bíróságok reagálni tudjanak a járványügyi intézkedésekre (pl. karantén vagy védőtávolság biztosítása).
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »