Blog
Blog » VISSZATARTHATJA-E A MUNKÁLTATÓ BELSŐ VIZSGÁLATA IDEJÉRE A MUNKABÉRT?
VISSZATARTHATJA-E A MUNKÁLTATÓ BELSŐ VIZSGÁLATA IDEJÉRE A MUNKABÉRT?
2020 Július 29
Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.
1. Tényállás
A munkavállaló („Alperes”) 2009. július 1. napjától dolgozott a munkáltatónál („Felperes”) gépjárművezető munkakörben. Alperes havi alapbére mellett még meghatározott pótlékokban is részesült.
A Felperes 2013. március elején ellenőrizte az Alperes által használt tehergépjármű üzemanyag-fogyasztását. A belső vizsgálat során kiderült, hogy a vizsgálat előtti hónapban a tehergépkocsi fogyasztása a korábbi időszakhoz képest háromszorosára nőtt. A Felperes a belső vizsgálat miatt az Alperes februári munkabérét két részletben fizette meg: az alapbért határidőn belül, míg a pótlékokat – melyek az alapbér több mint kétszeresét tették ki - csak 23 napos késedelemmel.
Az Alperes ezt követően a Felperes nem megfelelő bérfizetési kötelezettségére hivatkozva azonnali hatályú felmondással szüntette meg a munkaviszonyát.
2. Első- és másodfokú ítélet
Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az azonnali hatályú felmondás jogellenességét, illetve annak jogkövetkezményeként marasztalják a felmondási időre járó távolléti díj összegében.
Alperes a kereset elutasítása mellett viszonkeresetet terjesztett elő a felmondási időre járó munkabér, illetve végkielégítés iránt.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az Alperest terhelte annak bizonyítása, hogy Munka Törvénykönyvével[1] összhangban gyakorolta azonnali hatályú felmondáshoz való jogát, tehát a 23 napos késedelem a Felperes lényeges kötelezettségének jelentős mértékben történő megszegésének minősült.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az Alperes azonnali hatályú felmondása jogellenes volt, mivel a Felperes saját maga által sem vitatott kötelezettségszegése nem minősült jelentős mértékűnek, tekintettel arra, hogy csak a munkabér egy részére vonatkozott, egy alkalommal történt, és nem a fizetés elmulasztása, hanem 23 napos késedelmes fizetése történt.
A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság Alperes felmondásával kapcsolatos döntésével, kifejtve, hogy álláspontja szerint sem alapozza meg a Felperes egyszeri bérfizetési késedelme a Mt.-ben előírt jelentős mértékű kötelezettségszegését.
3. Kúria döntése
A Kúria a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az Alperes azonnali hatályú felmondása jogszerű volt.
A Kúria kifejtette, hogy a következetes ítélkezési gyakorlat alapján az azonnali hatályú felmondásnak az is jogszerű indoka, ha a bérfizetési késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt.[2]
A Kúria hozzátette, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltatónak akkor is teljesítenie kell a bér kifizetését, ha a munkavállalóval szemben olyan vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként esetleg kártérítési igénnyel léphet fel.
4. A döntés elemzése
Egy, a fentihez hasonló helyzetben a munkáltató számára felmerülhet a kérdés, hogy miért fizessen munkabért alkalmazottjának, ha felmerül a gyanú, hogy az a munkáltatót „megkárosította”.
Bár munkáltatóként csábító lehet a kárt okozó munkavállaló munkabérének visszatartása, a Munka Törvénykönyve egyértelműen rendezi a kérdést, miszerint a munkáltató követelését közvetlenül a munkabérből csak a munkavállaló hozzájárulása alapján vonhatja le, illetve akkor, ha a követelés előlegnyújtásból ered.
A munkabérből való levonásnak egyéb esetben is csak jogszabály, vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye.
A munkáltató tehát nem dönthet önkényesen a munkabér-visszatartásról a folyamatban lévő belső vizsgálatára hivatkozva. Emiatt a fenti ügyhöz hasonló kártérítési követelés esetében mindenképpen szükséges végrehajtható határozat a munkavállaló munkabérének levonásához.
5. Megoldás - Levonás fizetési felszólítás alapján
Végrehajtható határozat lehet a bírósági ítélet, illetve a minimálbér 3 (három) szoros összegét meg nem haladó igény esetében a munkáltató munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítása.
Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást keresettel megtámadja, a követelés csak a per jogerős ítélete alapján lesz végrehajtható.
A fenti szabályokat elemezve egyértelmű, hogy a Munka Törvénykönyve transzparens helyzeteket kíván teremteni, azonban a munkabér visszatartása fizetési felszólítás nélkül, pusztán folyamatban lévő belső vizsgálatra hivatkozva nem tartozik ebbe a kategóriába.
Fentieket összefoglalva, hiába merül fel gyanú, hogy a munkavállaló kárt okozott, a munkabér visszatartása mindenképpen szabálytalan. Ilyen esetben belső vizsgálatot kell lefolytatni, melynek eredményeképp a munkáltató fizetési felszólítást bocsájthat ki a fenti összeghatárig.
A bíróság előtt nem támadott fizetési felszólítás már jogos alapja lehet a munkabérből való levonásnak. Ennek hiányában, vagy az ezt meghaladó összegű követelés a munkavállalóval szembeni csak peres úton érvényesíthető.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »