Blog
Blog » IRODAVEZETŐNK A BÉCSI NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KÖZPONT VÁLASZTOTTBÍRÓI LISTÁJÁN
IRODAVEZETŐNK A BÉCSI NEMZETKÖZI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI KÖZPONT VÁLASZTOTTBÍRÓI LISTÁJÁN
2022 Január 13
Irodavezetőnk, dr.Schmidt Richárd 2022. január 1. napjától választottbíróként szerepel a Bécsi Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság listáján.
A Bécsi Nemzetközi Választottbírósági Központ („VIAC”) az egyik vezető választottbírósági intézmény mind a Közép- Déleurópai régióban, mind globális szinten.
A VIAC 1975-ben alakult független vitarendezési központként nemzetközi kereskedelmi jogviták választottbíráskodás és mediácó útján való rendezésére. A VIAC 2018. évtől osztrák belföldi választottbíráskodásokat is adminisztrál, 2021. évtől pedig külön szabályokat vezetett be beruházási jogvitákra, hogy tapasztalataival és rugalmasságával segítse az államok, illetve állami vállalatok és beruházók közötti jogviták rendezését.
Irodavezetőnk, dr. Schmidt Richárd szakterülete a vitarendezés, különösen a kereskedelmi választottbíráskodás és peres eljárások. Amellett, hogy gyakran jár el hazai és nemzetközi választottbírósági ügyekben jogi képviselőként és választottbíróként, Richárd sokszor publikál cikkeket tanulmányokat a nemzetközi választottbíróság aktuális és örökzöld kérdéseiről.
Richard az ICCA (International Council for Commercial Arbitration) nemzeti riportere a New York-I Választottbírósági Egyezmény hazai bírói gyakorlatával kapcsolatban, emellett rendszeresen vesz részt különböző nemzetközi választottbírósági jogi projektekben, mint az ICCA Fizikai Tárgyaláshoz való jog projekt, mely a COVID vírus miatt megnövekedett választottbírósági „távtárgyalások” alapvető jogi kérdéseivel foglalkozott.
Irodavezetőnk dr. Schmidt Richárd számára nagy megtiszteltetés, hogy egy ilyen nagy presztízsű választottbírósági intézmény, mint a VIAC szerepelteti őt nemzetközi választottbírói listáján, megannyi választottbíráskodással foglalkozó kiváló jogász kolléga között.
-
MEDDIG TERJED A BÍRÓ DÖNTÉSI SZABADSÁGA?
Mit tehet a bíró, ha a tények alátámasztják a felperes keresetét, de a fél tévesen jelöli meg kereseti kérelme jogcímét? Megítélheti ilyenkor a bíróság a felperes követelését a helyes jogalapon? A kérdésre a 2018. óta hatályos polgári perrendtartás egyértelmű választ ad, rövid cikkünkben pedig egy friss kúriai döntésen keresztül járjuk körül a jogcímhez kötöttség témakörét.
Bővebben » -
A PENNÁTÓL A PENDRIVE-IG – II. RÉSZ: KONZERVATÍV POLGÁRI JOG
Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
Bővebben » -
VERSENGŐ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ÉS RENDES BÍRÓSÁGI KIKÖTÉSEK – ELŐADÁS A MAGYAR VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN
A Magyar Választottbírósági Egyesület (MVbE) 2022. december 16. napján tartotta éves közgyűlését, melyet követően Irodánk vezető partnere, dr.Schmidt Richárd tartott online előadást „Dupla vagy semmi? - Versengő választottbírósági és rendes bírósági kikötések” címmel.
Bővebben »