Nemzetközi szinten tevékenykedő vagy külföldi hátterű cégek esetében mindennapos, hogy idegen nyelvű dokumentumokkal kell dolgozni, illetve, hogy az ügyvezető külföldön ír alá céges nyilatkozatokat és szerződéseket. Habár a cég mindennapjaiban ennek nincs különösebb jelentősége, más a helyzet, ha a külföldön kelt vagy idegennyelvű iratot bíróság előtt, vagy más jogi eljárásban akarod felhasználni, hiszen a dokumentumnak ilyenkor külön szabályoknak kell megfelelni. Rövid cikkünkben bemutatjuk, mikre kell figyelned, ha külföldi iratot akarsz felhasználni a magyar hatóságok előtt.
Az üzleti életben egy-egy szerződés aláírása vagy nyilatkozat megtétele a cég nevében rutin feladatnak számít. A „gépies” folyamat során a felek sokszor nem is vizsgálják, hogy a másik fél részéről aláíró személy valóban jogosult-e a cég képviseletére. Létrejön-e a szerződés, ha az aláíró személy nem jogosult a képviseletre, vagy a képviseleti joga korlátozott? Ki, kitől és mit követelhet ilyen esetben? Cikkünkből többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ.
Az Európai Unió Bírósága 2019 májusában ismét elítélte a 2014-ben hatályba lépett Földtörvényt, mely kártalanítás nélkül törölte el a termőföldeken fennálló haszonélvezeti jogokat. Mi a „hozzáadott értéke” ennek a második európai ítéletnek és miért fontos azok számára akik kártérítést remélnek az elvesztett haszonélvezeti jogok miatt?
Éppen 10 éve került a magyar regisztrációs adó ügye az Európai Bíróság elé, amelynek ítélete alapján a külföldről behozott használt autók adója elbukott Luxemburgban. Magyarországnak nincs szerencséje a külföldi gépjárművekre kivetett adókkal, ugyanis az Európai Unió Bírósága legújabb ítéletével a gépjárműadó EU jogba ütközését állapította meg. Ennek elsősorban nem a magyar autósok, hanem a nemzetközi szállítmányozó cégek örülhetnek, mert a döntés csak a külföldön regisztrált, Magyarországon áthaladó gépjárművekre vonatkozik.
Míg az ügyfélkapu neve sokak számára ismerősen cseng és azt rendszeresen használják, újdonságként hathat, hogy immáron a cégek is kötelesek létrehozni a saját „kapujukat”, ami nem más mint a cégkapu. A regisztrációs felület már elérhető, sőt 2017. augusztus 30-ig létre is kell hozni a cégkapunkat, a jogszabály által biztosított türelmi idő miatt 2017. év végéig még büntetlenül lehet cégkapumentes életet élni. 2018. január 1-től azonban már szankciókra számíthatnak azok a cégek, akik nem léptek be a kapun. Rövid cikkünkből megtudhatják, hogy pontosan mire is szolgál a cégkapu és hogyan kell regisztrálni.
Amennyiben a Kft. ügyvetetője taggyűlési hozzájárulás hiányában szabálytalanul kötött szerződést, a Kúria korábbi gyakorlata alapján a jogi helyzet alapvetően céggel szerződő partner személyétől függött: „kívülálló” szerződő fél esetén a partner érdekei, míg a céghez „közel álló” szerződő fél esetén a cég védelme került előtérbe. Sajnos az utóbbi időben a felsőbíróságok gyakorlatában ez az elv nem érvényesül egységesen, mely jogbizonytalansághoz vezet. A jelen cikk célja a bírói gyakorlat aktuális állásának összefoglalása és a lehetséges megoldás felvázolása az Új Ptk tükrében.
Az Új Ptk. hatálybalépésekor sokan úgy vélekedtek, hogy mostantól a vezető tisztségviselők már saját (magán)vagyonukkal is felelnek a társaság által okozott károkért. Ezzel összefüggésben az ügyvezetői felelősségbiztosítások piaca korábban soha nem látott mértékben megélénkült. Több mint egy évvel az Új Ptk. hatálybalépését követően a kép tisztulni látszik, és úgy tűnik izgalomra semmi ok, az ügyvezetők felelőssége alapvetően nem változott.
Minden felperes rémálma egy megnyert pert követően azzal szembesülni, hogy az adóstól nem lehet behajtani a követelést, mert már semmi sincs a nevén. Mégis előfordulhat, hogy nincs veszve minden, mert amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a szerződés „fedezetelvonó”, úgy az a jogosult irányában hatástalan lesz. De mikor fedezetelvonó egy szerződés? Rövid cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a bírói gyakorlat alapján.
Az engedélyezett gazdálkodó státusz az Európai Unión belül kiváló lehetőséget biztosít a cégeknek arra, hogy import-export adminisztrációjukat gyorsabbá, kényelmesebbé tegyék, és a vámoláshoz kapcsolódó költségeiket csökkenteni tudják. Az alábbi összefoglalónkban bemutatjuk az AEO státusz előnyeit a leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásával.