Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy az outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán az azzal elérhető előnyökön túl egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, mely a munkáltató személyében bekövetkező változás. Bemutattuk, hogy munkavállalók vagy tárgyi eszközök külsős cégnek történő átadása során különös körültekintéssel kell eljárni, hiszen lehetséges, hogy speciális szabályok lépnek életbe az erőforrások átadása miatt. Jelen, második cikkünkben az „átadás” szempontjait vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
A manapság népszerű outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán mindenkinek az azzal elérhető megtakarítás, átláthatóbb cégméret, áthárítható felelősség jut eszébe. Fontos azonban, hogy a kiszervezés tervezésekor a fentieken kívül egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, annál is inkább, mert egy szabálytalan kiszervezés miatti munkaügyi per költségesebb lehet, mint a kiszervezéstől várt megtakarítás. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkben a szabályozás elméleti hátterét, a cikk második részében pedig a gyakorlati működését vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
Az ismert mondás szerint hibázni emberi dolog. Így előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített szerződésbe elírás miatt olyan feltétel is bekerül, amely nem tükrözi a valós akaratát. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És vajon elvárható a munkavállalótól, hogy felhívja a munkáltató figyelmét a hibára? A Kúria friss döntéséből megtudhatjuk a választ ezekre a kérdésekre.
Munkaidővel kapcsolatos cikksorozatunk zárásaként a munkaidővel kapcsolatban legtöbb vitát generáló kérdéshez, a rendkívüli munkaidő (köznapi nevén túlóra) problémaköréhez érkeztünk. Míg egy futószalag mellett dolgozó munkavállaló esetén legtöbbször evidens a többletmunka ellentételezése, vezetői, vagy előmenetellel kecsegtető pozíciókban sokszor a munkakör velejárójának tekintik és elvárják, hogy a munkavállaló „rugalmasan kezelje” a munkaidő kérdését. Cikkünkben utánajárunk, hogy a munkáltató jogszerűen mentesülhet-e a túlórával kapcsolatos bérpótlék fizetés alól.
Cikksorozatunk legutóbbi részében az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, vagyis a munkaidőkeret és az elszámolási időszak szabályait jártuk körül. Jelen cikkünkben azon esetköröket fogjuk megvizsgálni, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát részben vagy egészben a munkavállalóra engedi át. A COVID-19 járvány és az annak kapcsán elterjedt Home Office-ra tekintettel egyre népszerűbbé válik a munkaidő ilyen típusú beosztása, így fontosnak látjuk ezen intézmény megvizsgálását is.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a munkáltató által történő egyenlő munkaidő-beosztást, mely legtöbbször a –munka világában alapvetésnek tekinthető– napi 8 órás munkarendet jelenti. A munkáltató hatékony működése azonban sok esetben nem oldható meg ebben a rendszerben és szükségessé válik a munkaidő szabadabb, a munkáltatói igényekhez jobban igazodó beosztása. Jelen cikkünkben az erre szolgáló munkajogi eszközzel, vagyis az egyenlőtlen munkaidő-beosztással és annak a megvalósítására szolgáló munkaidőkerettel és elszámolási időszakkal kapcsolatos szabályozást fogjuk körül járni, melyeket gyakorlati elterjedtségük ellenére igen kevesen ismernek.
Előző cikkünkben megvizsgáltuk a munkaidő kapcsán felmerülő alapfogalmakat, valamint tisztáztuk, hogy mikor is beszélünk munkaidőről, annak érdekében, hogy a munkaidő komplex rendszere könnyebben megérthető legyen. Jelen cikkünkben a beosztható munkaidő mennyiségét és beosztásának szabályait fogjuk körbejárni. Elsőként megvizsgáljuk, hogy pontosan milyen időtartamokkal gazdálkodhatunk, majd a munkaidő-beosztás fajtáit és a beosztással kapcsolatos követelményeket járjuk körbe.
A Smartlegal blogon már korábban is előfordult, hogy egy összetett munkajogi témakört egy cikksorozaton keresztül mutattunk be. A munkáltatói felmondásról szóló sorozatunk után most a munkajog másik sarokkövét vizsgáljuk meg részletesen, mely kapcsán szintén számos tévhit kering a köztudatban, melynek adott esetben súlyos anyagi következményei lehetnek a munkáltató oldalán. Ez a munka-és pihenőidő, mely témakört változatosságára és összetettségére tekintettel több részes cikksorozatunkban elemzünk, hogy az olvasó átfogó képet kapjon.
Mint azt sokan tudják, abban az esetben, ha a munkáltató jogellenesen szűnteti meg a munkavállaló munkaviszonyát az ezzel összefüggésben okozott kárt meg kell térítenie. Azonban a megfizetendő összeget csökkenti az az összeg, amit a munkavállaló megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. A Kúria legutóbbi döntésében azt vizsgálta, hogy meddig terjed a munkavállaló fentiekkel kapcsolatos kárenyhítési kötelezettsége.
A Kúria legutóbbi döntésében azt vizsgálta, hogy az életkorra vonatkozó egyenlő bánásmód követelménye vizsgálható-e abban az esetben, amikor a munkáltató a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát pusztán a munkavállaló életkora miatt, indokolás nélküli felmondással szünteti meg. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy milyen választ adott a Kúria a fenti kérdés kapcsán.
A COVID-19 járvány következtében az otthoni munkavégzés és annak szabályozása elengedhetetlenné vált. Az eddigi „ideiglenes” szabályokat követően az Országgyűlés decemberben tartósan rendezte az otthoni munkavégzés kérdéseit azzal, hogy a jelenlegi szabályozás a veszélyhelyzet megszűnését követően a Mt.-ben él majd tovább. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb hatályos szabályokat.
Amint az sokak számára ismert, a próbaidő tartama jellemzően 3 hónap szokott lenni. Sok munkáltató érzi azonban azt, hogy ennyi idő alatt nem mérhető fel megfelelően a munkavállaló rátermettsége. Így sokakban merül fel az a kérdés, hogy lehet-e ennél hosszabb próbaidőt kikötni, vagy a 3 hónapos próbaidőt meghosszabbítani, illetve van-e valamilyen más megoldás a fenti esetben? Cikkünkben megválaszoljuk a fenti kérdéseket.
A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk IV. részében már ismertettük a minőségi cserét, mint a munkáltató működésében felmerülő felmondási indokot. A minőség csere az ezen indokok közül talán a legkevésbé ismert, fontos azonban, hogy a munkáltatói felmondás indokolásnak a jogszerűséghez ebben az esetben is szigorú követelményeknek kell megfelelnie.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy jogszerű-e a munkáltató azonnali hatályú felmondása, ha abban a munkavállaló által a felmondást megelőzően elkövetett több, kisebb súlyú, már szankcionált jogsértésre hivatkozik. Rövid cikkünkben a Kúria döntését és a vonatkozó bírói gyakorlatot elemezzük.
A versenytilalmi megállapodás lehetővé teszi a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a védelmét a munkaviszony megszűnését követően is. Azonban a törvény szigorú követelményeket határoz meg a megállapodás kapcsán. Cikkünkben elemezzük a Kúria friss döntését, melyben az ellenérték pontos meghatározásának jelentőségét vizsgálta, hogy munkáltatóként minden esetben érvényes versenytilalmi megállapodást tudj kötni.
Kolléganőnk, Vereb Anita a Magyar Munkajogi Társaság „A véleménynyilvánítás joga a munkaviszonyban” címmel meghirdetett vitaülésén tartott előadást a közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények bírói gyakorlatáról.
Munkáltató utasításának megtagadása, igazolatlan távollét, szándékos károkozás… Pár esetkör, amikor a munkavállaló elbocsátásának indokoltsága viszonylag könnyen megállapítható. Mi a helyzet azonban, ha a munkavállaló nem követ el a fentiekhez hasonló, kirívó kötelezettségszegést, azonban a munkatársai összeférhetetlennek tartják, nem tudnak vele együttműködni, netán tartanak tőle. Megalapozhatja-e az elbocsátást a másokkal összeférhetetlen, a munkahelyi légkört romboló viselkedés? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ a hazai bírói gyakorlat tükrében.
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
Egy munkavállaló hosszabb távolléte esetén gyakori, hogy a helyettesítésére határozott idejű munkaszerződéssel helyettest vesznek fel. Sajnos előfordul, hogy a helyettesített munkavállaló visszatérésekor munkajogi vita alakul ki. A cikkünkben bemutatott jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy a helyettesítés végén hogyan szűnik meg a helyettes munkaviszonya. A cikkünkből megismerheted a Kúria döntését, illetve, hogy mikre figyelj munkáltatóként, hogy a helyettesítés lezárása zökkenőmentes legyen. (Cikkünkben a BH 2021.2.51 számon közzétett jogesetet ismertetjük)
A munkaviszony megszüntetése érzékeny terület, a folyamat pedig nem mindig zajlik zökkenőmentesen. Előfordul, hogy az események sodrában mindkét fél felmondást közöl, vagy a fél később megváltoztatja a korábbi nyilatkozatát. A munkáltatónak az ilyen helyzetekre is fel kell készülnie, hiszen nem ritka, hogy egy rosszul koordinált felmondás után a munkavállaló pert indít és a „kenyértörésre” végül a bíróság előtt kerül sor.
A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem szabályozza egyértelműen a dolgozók munkaviszonyának jogi kereteit, mely később munkajogi perhez vezet. Ez történt a Kúria által vizsgált esetben is, ahol a munkavállaló munkarendje kapcsán jogvita alakult ki, melynek tétje többmillió forint túlórapénz megfizetése a munkavállaló számára. Rövid cikkünkben elemezzük a Kúria döntését és levonjuk a következtetéseket, hogy munkáltatóként ne kerülj hasonló helyzetbe.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
Tipikus esetben a felek között határozatlan időtartamra jön létre a munkaviszony, azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor bizonyos, például gazdasági okok miatt célszerű határozott időre szerződni. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire kell figyelni, ha határozott idejű munkaszerződést kötünk.
Milyen kockázatokkal jár, ha a munkavállalót - cégcsoporton belül vagy kívül - átmenetileg más munkáltatónál is foglalkoztatják? Létrejön-e új jogviszony, jár-e külön díjazás a munkavállalónak, vagy a régi munkaviszony keretében kell értékelni a munkavégzést? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire érdemes figyelned akkor, ha a dolgozódat átmenetileg nem a munkaszerződés szerint kívánod foglalkoztatni.
A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben nem követeli meg a felmondás indokolását. De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ennek ellenére mégis megindokolja a felmondást? A Kúria friss döntésében egy próbaidő alatt gyakorolt azonnali felmondás kapcsán vizsgálta a fenti kérdést. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.
Jogellenessé teszi-e a munkáltatói felmondást az, ha a munkáltató ahhoz a feltételhez köti az írásbeli felmondás átadását, hogy a munkavállaló elismeri az átvétel tényét? Mi történik, ha a munkavállaló emiatt nem veszi át a felmondást? A Kúria legutóbbi döntése alapján a fenti kérdésekre adunk választ cikkünkben.
A Munka Törvénykönyve szerint amennyiben a vezető jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, a munkáltató automatikusan 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítésre jogosult, a tényleges kár bizonyítása nélkül. Vajon fordított esetben is alkalmazható ez a szabály? Cikkünkben ismertetjük Kúria friss döntését, mely választ ad a kérdésre.
Vezető állásúnak számít-e a munkavállaló, ha a felek a munkaszerződésben vezetőnek minősítik ugyan a dolgozót, de a Munka Törvénykönyvének rossz rendelkezésére utalnak? Vajon a felek akarata, vagy szerződéses nyilatkozata bír ilyenkor elsőbbséggel? Jelen cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos európai országban munkahely-mentő intézkedésként az állam átvállalja a munkavállalók bérének egy részét. A Kormány Nagypénteken megjelent – és április 21. napján már módosított – rendelete alapján végre Magyarországon is lehet állami támogatást igényelni rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás esetére. Cikkünkben a támogatás jellemzőit, valamint az igénybevétel legfontosabb feltételeit mutatjuk be.
A koronavírus járvány az egész világon érezteti áldatlan hatását, szinte nincs olyan szektor, amelyet a vírus hatásai ne ráztak volna meg. Ebben a nehéz helyzetben a magyar munkáltatók számára is kérdéses, hogyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és hogyan védjék meg a dolgozóikat. A kormány 2020. március 19. napjától hatályos rendelete néhány olyan eszközt ad a munkáltatók kezébe, amely segíthet működésük optimálisabb megszervezésében és a védekezésben. Rövid cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
A koronavírus immár Magyarországon is megjelent: jelen cikk írásakor 9 fertőzött és 67 karanténban elkülönített személyt tartanak nyilván. A vírus miatt a munkáltatóknak is fájhat a feje, sokszor nem egyértelmű ugyanis, hogy hogyan kell kezelni a helyzetet munkajogi szempontból. Rövid cikkünkben pár jellemző eset bemutatásán keresztül ismertetjük a vonatkozó munkajogi szabályokat.
A munkáltató általi felmondásról szóló cikksorozatunk a befejező részéhez érkezett. A jelen cikkben konkrét esetek alapján vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mégis milyen kötelezettségszegés alapozza meg az azonnali hatályú felmondást, azaz mit kell érteni az Mt. szerinti „lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegése” alatt.
A munkáltató általi felmondást bemutató cikksorozatunk utolsó két részében a munkavállalóval szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót, az azonnali hatályú (korábban: rendkívüli) felmondást ismertetjük. Erre általában súlyos incidensek miatt kerül sor, ezért sok munkáltató abban bízik, hogy náluk nem lesz szükség a jogintézmény alkalmazására. De, mint tudjuk, az ördög nem alszik, és a részletekben rejlik, így a munkáltatónak erre a „forgatókönyvre” is fel kell készülni a további kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy a munkavállaló magatartásától kezdve az átszervezésig számos jogszerű indoka lehet a munkáltató általi felmondásnak. Viszont hiába a jogszerű indok, a munkaviszony nem szüntethető meg, amennyiben a munkavállaló az Mt. által biztosított felmondási védelem alatt áll. Jelen cikkünkben ezeket ismertetjük.
A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a jogszerű indokolás általános szabályait, majd a munkavállaló miatti felmondás rendszerét. Ez viszont még mindig csak az egyik fele a teljes képnek. Ugyanis, a munkáltató sok esetben saját működésére hivatkozva bocsát el dolgozókat, amikor átszervezést, „leépítést” hajt végre. Az indokolásnak ezekben az esetekben is szigorú szabályoknak kell megfelelni a jogszerűséghez, melyeket cikkünkben ismertetünk.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.
Előző cikkünkben bemutattuk, milyen esetekben mondhat fel a munkáltató a munkavállaló nem megfelelő magatartása vagy hozzáállása miatt. Viszont mi van akkor, ha a munkavállaló nem a rossz hozzáállása miatt végez hibás munkát vagy nem hozza az elvárt eredményeket, hanem mert nem rendelkezik a munkakör megfelelő ellátásához szükséges tudással vagy képességekkel. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Cikkünkben többek között ezen kérdéseket vizsgáljuk.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.
Habár a jelenlegi magyar munkaerőpiaci viszonyok mellett a munkáltatók általában igyekeznek megtartani a munkavállalókat, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkavállaló magatartása vagy hozzáállása nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását. Cikkünk előző részéből kiderült, hogy a munkáltató általi felmondás közel sem egy egyszerű lépés, hiszen a jogszerű indokolásnak számos kritériumnak meg kell felelni. Jelen cikkünkben a felmondás indokai közül a munkavállaló magatartása miatti okokat ismertetjük.
Egy munkaviszonynak a fizetéstől kezdve a szabadság kiadásáig számos érzékeny pontja lehet, ám a munkaügyi viták legtöbbször a munkáltatói felmondás, pontosabban annak indokai miatt alakulnak ki. Tekintettel arra, hogy az indokolás elmaradása vagy hiányossága a felmondás - komoly anyagi következményekkel járó - jogellenességét eredményezi, több részes cikksorozatunkban ismertetjük a felmondás indokolásának szabályait és a magyar bíróságok ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatát. A sorozat első részében a felmondás indokolására vonatkozó általános szabályokat mutatjuk be.
Akár hetente, akár évente egyszer, akár egy másik kontinensre, akár a város túloldalára, a munkaügyben történő utazás szinte minden munkaviszonyt érint. A jelentősége ellenére a magyar szabályozás nem egyértelmű az utazással kapcsolatban, mely bizonytalanság könnyen egy kellemetlen munkaügyi vita okozója lehet. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkünkből megtudhatod, hogy vajon céged szabályosan jár-e el a céges utazások elszámolásakor.
A munkáltatók sokszor alkalmaznak versenytilalmi megállapodást, de azt munkaügyi bíróságok gyakran érvénytelennek minősítik. Lehet-e például a megállapodás „ára” egy tanfolyam? Vagy mi a teendő, ha évek múltán kiderül, hogy a megállapodással érintett kolléga már nem jelent komoly veszélyt cégedre?. A Kúria most kiadott véleményében értelmezi a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat, melyet ebben a cikkünkben foglalunk össze.
A bizalomvesztés a munkáltatók által gyakran alkalmazott olyan felmondási ok, melyet a Munka Törvénykönyve nem határoz meg, így a bírói gyakorlatra marad, hogy azt tartalommal töltse ki. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy a munkaügyi bíróságok gyakorlatában milyen esetben volt megalapozott a bizalomvesztésre alapított elbocsátás.
A Kúria nyáron egy olyan ügyben hozott döntést, amelynek központi kérdése az volt, hogy jogszerű volt-e munkavállaló munkavégzés céljára használt telefonjának ellenőrzése a munkáltatója által. Bár a GDPR hatálybalépése miatt a jogszabályi környezet részben módosult, ennek ellenére a döntés érdekes tanulságokkal szolgálhat. Olvasd el rövid cikkünket, ha tudni szeretnéd, hogy ellenőrizheted-e a dolgozód munkavégzésre használt telefonját.
A munkaviszony egyik sarokköve mindkét fél számára a bérezés. Nem újkeletű jelenség, hogy a munkáltató az alapbér emelése helyett más módon kíván magasabb összeget juttatni az alkalmazottnak, akár a rugalmasság, akár az adóoptimalizálás szempontja miatt. Az így születő, sokszor „félhivatalos” megoldások mindkét fél számára veszélyesek lehetnek, mivel egy rosszul végződő munkaviszony könnyen egy munkaügyi per kezdete lehet. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan oldhatod meg rugalmasan a bérezés kérdését a szabályoknak való megfelelés mellett.
Éppen bértárgyalást folytatsz egy új belépő kollégával? Bár a munkabér szabad megállapodás tárgya, munkáltatóként arra is figyelned kell, hogy ne alakuljon ki indokolatlan bérkülönbség a dolgozóid között. Rövid cikkünkben bemutatjuk a Kúria friss döntését, amely iránytűként szolgálhat az egyenlő munkáért egyenlő bér elv alkalmazása során.
A Kúria ítéletet hozott egy olyan munkajogi kérdésben, ahol a vita tárgyát az képezte, hogy a munkavállaló magánéletéhez a munkáltató milyen okból és milyen mértékben férhet hozzá, és ezt az információt hogyan használhatja fel. Ha munkavállalókat alkalmazol, az ő személyes adatait óhatatlanul kezeled nap mint nap. Ez az ítélet így iránymutatóként szolgálhat, hogy meddig mehetsz el a munkavállaló adatainak kezelésében, ha szenzitív adatokról van szó.
A Kúria friss döntésében a központi kérdés az volt, hogy hogyan kell meghatározni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét. Első ránézésre mi sem egyszerűbb ennél, és talán meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen kérdés eljut a legmagasabb bírói fórumhoz. A döntést összefoglaló rövid cikkünkből azonban kiderül, hogy munkáltatóként miért kell a munkahely fogalmát pontosan megfogalmazni és ennek hiánya milyen következményekkel járhat.
Vajon meg lehet állapodni egy vezető állású munkavállalóval, hogy a munkaviszony megszűnése után ne legyen a munkáltató versenytársa, úgy hogy ezért nem kap külön díjazást? A Kúria vezető munkavállaló esetében úgy tűnik máshol látja a szerződéses szabadság korlátait, mint a jogalkotó. A friss döntést cikkünkben elemezzük.
A „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítás nagy vihart kavart az elmúlt időszakban. Mennyi lehet a munkáltató által elrendelt túlóra? 250? 300? 400 óra? Lehet mostantól hatnapos munkahetet szervezni? A mostani cikkünkben a törvénymódosítással kapcsolatban gyakran hallott városi legendákat szeretnénk tisztázni, hogy tudd, milyen hatással lesz a cégedre az új szabályozás.
Ha munkavégzésről van szó, mindenkinek a munkaviszony jut eszébe, viszont nem csak a megszokott 8 órás, havi fizetéses rendszerben, hanem megbízás alapján is tevékenykedhetsz más érdekében. Akár munkáltató, akár munkavállaló vagy, tudnod kell, mik a különbségek a munkavégzés két legelterjedtebb formája között, annál is inkább, mert bizonyos esetekben a hatóság vagy a bíróság is „közbe szólhat” mely kellemetlen következményekkel járhat a megbízóra nézve.
Manapság lehetetlen elképzelni egy munkahelyet internet és e-mail nélkül. A megszámlálhatatlan előnyön túl viszont a digitális technológia használata jelentős kockázatokat is magával hordoz a munkáltatókra nézve. Mivel a hazai munkajog nem tud lépést tartani a fénysebességgel fejlődő digitális világgal, munkáltatóként muszáj felzárkóznod, hogy elkerüld az ebből adódó esetleges munkaügyi vitákat. Ebben a rövid cikkben bemutatjuk az 5 legfontosabb okot, amiért a cégednek megéri internet-használati szabályzatot bevezetni.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság általában azért szokta elmarasztalni Magyarországot, mert a túl lassú hazai ítélkezés miatt sérül a „fair” eljáráshoz való jog, mint alapvető emberi jog. A Bíróság legutóbbi Magyarországot elmarasztaló ítélete azonban éppen ellenkezőleg, egy túl gyors bírói döntés miatt született. Az ügy részleteit cikkünkben fejtjük ki.
Kell-e a dolgozó hozzájárulása a munkahelyi kamerás megfigyeléshez? Milyen alapelveket kell betartani munkáltatóként adatvédelmi szempontból? Mely esetekben nem irányadók a szigorú adatvédelmi szabályok? Cikkünkben ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az EU Adatvédelmi Rendelete (GDPR) tükrében.
Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.
Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók harmonikus együttműködését biztosító szerv, mely egyfajta konfliktusfeloldó, közvetítő szereppel bír. A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben kötelezővé teszi az üzemi tanács választását, melynek elmaradása esetén a munkáltató fokozott munkaügyi ellenőrzésre számíthat. A jelen cikk keretében ismertetjük az üzemi tanáccsal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat munkáltatók számára.
A munkajogi szabályok közismerten nagyon szigorúak, azonban azok értelmezése sokszor vitákat szül a munkáltató és a munkavállaló között. Az egyik kényes kérdés a munkavállalónak munka közben járó pihenőidő kérdése. A tévhitek eloszlatása érdekében szeretnénk megválaszolni a témakörrel kapcsolatban leggyakrabban felvetődő kérdéseket.
Az egyik legnagyobb üzleti kockázatot jelentheti az a munkavállaló, aki a munkaviszonya alatt szerzett információval és tudással a konkurenciához megy, vagy saját konkurens céget alapít. A cégvezetőknek érdemes előre gondoskodni cégük védelméről, mielőtt még túl késő lenne. Az alábbiakban összefoglaljuk a versenytilalmi megállapodás használatának indokait és főbb szabályait.
Egy hazánkban végzett kutatás során a megkérdezett munkáltatók a nők foglalkoztatásának legfontosabb előnyei közé sorolták az empátiát, a kompromisszumra való hajlandóságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodókészséget. A válaszadók ugyanakkor elismerték, hogy a gyermekvállalással és –neveléssel járó nehézségek okozzák számukra a legtöbb problémát a női munkavállalókkal kapcsolatban. Rövid összefoglalónkban néhány olyan tudnivalót mutatunk be, amire érdemes, ha várandós vagy kisgyermekes nőt foglalkoztatunk.
A bérköltséget, mint a vállalati kiadások egyik jelentős részét a legtöbb munkáltató csökkenteni szeretné, ugyanakkor az anyagi juttatás az egyik legfontosabb munkaerő ösztönző tényező. A bérezési rendszer kialakításakor ezért fontos, hogy a béröltség csökkentése ne okozzon motivációvesztést a munkavállalóknál. Rövid összefoglalónkban 5 tippet osztunk meg, amelyek segíthetnek az optimális juttatási rendszer kialakításában.
Megválni egy dolgozónktól általában nem kellemes. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a volt kollégát mint felperest a munkaügyi bíróságon látjuk viszont az ellenünk indított munkaügyi perben. Ennek elkerülése érdekében még a munkaviszony megszüntetése előtt érdemes megfontolni néhány dolgot, melyet a jelen cikkben gyűjtöttünk össze.
Egy munkavállalói kézikönyv nemcsak arra alkalmas, hogy meghonosítsa a munkáltatónál irányadó belső szabályokat, hanem számos jogvitát is megelőzhet. Ennek ellenére még kevés munkáltató él ezzel az eszközzel, holott a 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve támogatja alkalmazását. Rövid cikkünkben olvashat arról, hogy mi a munkavállalói kézikönyv, melyek az előnyei és adunk néhány ötletet, hogy mit tartalmazzon.
Az egyik legnagyobb üzleti kockázatot jelentheti az a munkavállaló, aki a munkaviszonya alatt szerzett információval és tudással a konkurenciához megy, vagy saját konkurens céget alapít. A cégvezetőknek érdemes előre gondoskodni cégük védelméről, mielőtt még túl késő lenne. Az alábbiakban összefoglaljuk a versenytilalmi megállapodás használatának indokait és főbb szabályait.
Többfordulós kiválasztási eljárásban végre megtaláltuk az ideális új kollégát. Ez az a pont, amikor a legtöbb munkáltató hajlamos elfelejteni azokat az "apróságokat", melyek később nagyon sokba kerülhetnek, amikor váratlanul egy munkaügyi ellenőrzésre kerül sor, vagy amikor az új kolléga hirtelen a konkurenciához igazol át, netán konkurens céget alapít. A jelen cikkben a 7 legfontosabb dolgot gyűjtöttük össze, melyre új kolléga felvétele során figyelni kell.