A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben nem követeli meg a felmondás indokolását. De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ennek ellenére mégis megindokolja a felmondást? A Kúria friss döntésében egy próbaidő alatt gyakorolt azonnali felmondás kapcsán vizsgálta a fenti kérdést. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.
Jogellenessé teszi-e a munkáltatói felmondást az, ha a munkáltató ahhoz a feltételhez köti az írásbeli felmondás átadását, hogy a munkavállaló elismeri az átvétel tényét? Mi történik, ha a munkavállaló emiatt nem veszi át a felmondást? A Kúria legutóbbi döntése alapján a fenti kérdésekre adunk választ cikkünkben.
A Munka Törvénykönyve szerint amennyiben a vezető jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, a munkáltató automatikusan 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítésre jogosult, a tényleges kár bizonyítása nélkül. Vajon fordított esetben is alkalmazható ez a szabály? Cikkünkben ismertetjük Kúria friss döntését, mely választ ad a kérdésre.
Vezető állásúnak számít-e a munkavállaló, ha a felek a munkaszerződésben vezetőnek minősítik ugyan a dolgozót, de a Munka Törvénykönyvének rossz rendelkezésére utalnak? Vajon a felek akarata, vagy szerződéses nyilatkozata bír ilyenkor elsőbbséggel? Jelen cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.
A munkáltatók sokszor alkalmaznak versenytilalmi megállapodást, de azt munkaügyi bíróságok gyakran érvénytelennek minősítik. Lehet-e például a megállapodás „ára” egy tanfolyam? Vagy mi a teendő, ha évek múltán kiderül, hogy a megállapodással érintett kolléga már nem jelent komoly veszélyt cégedre?. A Kúria most kiadott véleményében értelmezi a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat, melyet ebben a cikkünkben foglalunk össze.
A bizalomvesztés a munkáltatók által gyakran alkalmazott olyan felmondási ok, melyet a Munka Törvénykönyve nem határoz meg, így a bírói gyakorlatra marad, hogy azt tartalommal töltse ki. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy a munkaügyi bíróságok gyakorlatában milyen esetben volt megalapozott a bizalomvesztésre alapított elbocsátás.