Vajon egy érvényes, de nem alkalmazható bírósági kikötés figyelembe vehető-e „hallgatólagos” joghatósági megállapodásként? Megalapozza-e egy ilyen kikötés egy tagállam bíróságainak joghatóságát a Brüsszel I Rendelet alapján? Fenti kérdést a Kúria egy döntése alapján járjuk körül, melyet egy magyar és egy román cég határon átnyúló jogvitájában hozott.
Annál, ha egy nyertes választottbírósági ítélet után az alperes elvonja a végrehajtás alól a vagyont, csak egy bosszantóbb dolog lehet: ha a fedezetelvonó szerződésben még egy joghatósági kikötés is akadályozza a választottbíróság ítélet végrehajtását. De vajon tényleg kiterjed az ilyen joghatósági kikötés az azt el nem fogadó harmadik személyre? Rövid cikkünkben egy friss ítélőtáblai döntést elemzünk, amelyben a bíróságnak egy joghatósági kikötés személyi hatályáról kellett állást foglalnia.
A gazdasági élet egyre változatosabb szerződéseket hív életre, melyeket a polgári jogi kódexek nem szabályoznak. Jogvita esetén ilyenkor a bíróra hárul annak megállapítása, hogy a felek milyen szerződést kötöttek, és kell-e arra háttérjogként valamely Ptk.-ban nevesített szerződés szabályait alkalmazni. Egy friss ítélőtáblai döntésből, melyben az alperest irodánk képviselte, megtudhatjuk, hogy felhívhatja-e a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó fél a megbízási szerződés szabályait kártérítési igényének megalapozására. A döntés fontosságát mutatja, hogy az a Bírósági Döntések Tára folyóiratban is közlésre került.
Az üzleti életben sokszor előfordul, hogy a felek megkötnek egy jogviták esetére bírósági kikötést is tartalmazó szerződést, melyből aztán csak évek, sőt évtizedek múlva lesz jogvita. Milyen hatással van az időközben bekövetkezett jogszabály változás a bírósági kikötésre? A szerződéskötéskor, vagy a perindításkor hatályos szabályok szerint kell eldönteni, hogy alkalmazható-e a kikötés? A kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése alapján elemezzük.
Míg a jogkérdések felsőbb bíróságok általi felülvizsgálata általában megengedett a polgári per jogorvoslati szakaszaiban, a ténykérdések az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében már csak szűkebb körben vizsgálhatók felül. Így a több évtizedes hazai bírói gyakorlat alapján a bizonyítékok szabad mérlegelése általában már nem támadható sikeresen a Kúria előtt, csak kivételes esetekben. Irányadó-e a fenti szabály a 2018. óta hatályos új perrendtartás alatt is? Rövid cikkünkben a Kúria COVID-19 tárgyban hozott friss döntéslét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
A gazdasági életben a követelések átruházása mindennapos gyakorlat, azonban sokszor nem egyértelmű, hogy engedményezés esetén pontosan milyen jogok szállnak át a követelés új jogosultjára. Amennyiben a megszerzett követelés nem érvényesíthető a kötelezettel szemben, perelheti-e az engedményes a kötelezettet más jogalapon? Számítanak-e ilyenkor az engedményezésről szóló szerződés rendelkezései? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján elemezzük.
A nemzetközi polgári perjog alapelve szerint az alperes általában csak a saját országa bíróságai előtt perelhető. Ez azonban nagyon megnehezíti a felperes dolgát, aki több, különböző országban lévő alperes ellen kívánja jogát érvényesíteni. Kiterjeszthető-e az egyik ún. horgony-alperessel szemben fennálló magyar joghatóság a többi külföldi alperesre is? Cikkünkben a 2018-ban hatályba lépő új szabályok gyakorlati alkalmazását elemezzük a Kúria friss döntése alapján.
A követelésbehajtás meghiúsulásának gyakori oka, hogy az adós cég ügyvezetője az évekig tartó pereskedés alatt elvonja a cég vagyonát majd „bedönti” a céget. Ilyen esetben a hitelezők egy speciális eljárásban az ügyvezetőtől követelhetik a kielégítetlenül maradt követeléseik megtérítését. Cikkünkben egy friss bírósági döntés apropóján vizsgáljuk, hogy ilyenkor az általában „sötétben tapogatózó” hitelezők hogyan tudják sikeresen bizonyítani az ügyvezető általi vagyonkimentést vagy egyéb visszaélést.
A 2018-ban hatályba lépő új polgári perrendtartás („Pp.”) egyik nagy újítása volt az ún. „anyagi pervezetés” intézményének bevezetése, mely keretében a bíró bizonyos feltételekkel „segítséget nyújthat” a feleknek annak érdekében, hogy a jogvita keretei minél hamarabb meghatározásra kerüljenek, és a per ésszerű időn belül lezárulhasson. Kiterjedhet-e a bírói segítségnyújtás arra, hogy a felperes milyen típusú keresetet terjesszen elő? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján vizsgáljuk.
A Kúria közelmúltbeli döntésében azt vizsgálta, hogy egy társaságnak elegendő-e e-mailben megküldenie a számláját az adósának, hogy nem fizetés esetén felszámolási eljárást indíthasson az adós ellen. Mennyire érvényesül a polgári eljárásjog szabad bizonyítási elve a fizetésképtelenségi eljárásban? Alkalmazhatók-e a felek közötti szerződésben meghatározott kézbesítési vélelmek? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésekre.
„Strasbourgi pereskedés” helyett egy 2022. januártól hatályba lépő új jogszabály alapján egy hazai eljárásban lesz érvényesíthető a magyar állammal szemben a polgári perek elhúzódása miatti kártalanítási igény. Cikkünkben megvizsgáljuk a perelhúzódás kérdését hazai viszonylatban, majd bemutatjuk a jogsérelem orvoslására bevezetett új eljárást.
Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
A Kúria a közelmúltban döntött Megbízónk, egy BAFTA-díjas zeneszerző ügyében, aki egy francia céget perelt Magyarországon, mivel ez utóbbi a Megbízónk által szerzett zeneműveket online platformokon forgalmazott számítógépes játékokban jogsértő módon felhasználta. Amellett, hogy a magyar bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal a külföldi alperesek által elkövetett határon átnyúló szerzői jogi jogsértések elbírálására, az ügy másik nagy kérdése az volt, hogy a Megbízónk által adott eredeti felhasználási engedély kiterjed-e a perbeli felhasználásokra. Cikkünkben a Kúria döntését elemezzük.
Érvényesíthet-e saját jogán kártérítési igényt egy gazdasági társaság tagja a társaságnak kárt okozó harmadik személlyel szemben, arra hivatkozva, hogy a társaságnak okozott kár egyben a tag társasági részesedésének értékét is csökkentette? Mennyiben korlátozható a bírósághoz való fordulás joga az igazságszolgáltatás hatékony működése érdekében? Cikkünkben a Kúria közelmúltbeli döntését elemezzük és választ adunk a fenti kérdésekre.
Irodánk vezetője, Schmidt Richárd LL.M webináriumot tartott az aszimmetrikus joghatósági és választottbírósági megállapodásokról, a Magyar Választottbírósági Egyesület, az Essec Business School és a Magyar Ügyvédi Kamara szervezésében
Kizárható-e elfogultság miatt a jogvita eldöntéséből bíró, ha korábban más ügyben kedvezőtlen ítéletet hozott a felperes számára? Megalapozhatja-e a bíróság elfogultságát, ha a felperes a bíróság egy korábbi döntését az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt „támadta meg”? Cikkünkben a Kúria közelmúltban hozott ítéletét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
A Kúria a közelmúltban úgy döntött, hogy egy korábbi jogerős ítélet kizárja, hogy a felperes azonos jogalapon egy újabb pert indítson olyan követelésrész vonatkozásában, melyet az előzményi perben nem érvényesített. Milyen hatással van a fenti döntés a feleket a polgári perben megillető rendelkezési jogra és a hazai próbaperek jövőjére? A fenti kérdéseket cikkünkben elemezzük.
Irodánk vezetője, dr.Schmidt Richárd nemzeti szakértőként vett részt az International Council for Commercial Arbitration (ICCA) által indított projektben, mely a távtárgyalások jogszerűségét vizsgálja nemzetközi választottbírósági eljárásokban.
Három év után módosul a perek felgyorsítását előtérbe helyező, s emiatt a magyar jogászi szakma egyhangú véleménye alapján túlzottan formális megközelítésű, 2018. óta hatályos új polgári perrendtartás („Polgári Perrendtartás”). Mi a három legfontosabb újítás 2021. január 1. napjától? Elérhető-e ezzel a forma és tartalom közötti megfelelő egyensúly? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Booking.com-ra regisztrált szálloda perelheti-e saját tagállamában a Booking.com-ot erőfölénnyel való visszaélés miatt. Rövid cikkünkben az ügy hátterét és az Európai Unió Bíróságának döntését elemezzük.
Az angol jog választásának minősül, ha a fél egy magyarországi projekt miatt először Londonban indít pert? Milyen súllyal esnek latba a felek eljárásjogi cselekményei a szerződésre irányadó jog választása körében? Cikkünkben a Kúria egyik közelmúltbeli döntését elemezzük, amelyben többek között a hallgatólagos jogválasztás kérdésével foglalkozott.
A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben módosultak a polgári peres eljárások szabályai: a legfontosabb eltérés az volt, hogy a bíróságok vagy egyáltalán nem, vagy csak elektronikus úton tartottak tárgyalásokat. A járvány mérséklődésére tekintettel 2020. június 1-től a peres eljárások – kisebb eltérésekkel – visszatérnek a „normális” kerékvágásba. Rövid cikkünkben összefoglaljuk az új szabályokat.
Az utóbbi hónapokban a sajtót uralják a koronavírussal kapcsolatos hírek, így kevesebb figyelem fordult egy 2020. április 1. napjától hatályba lépő törvényre, mely alapjaiban reformálja meg a bíró alkotta jog szerepét a magyar jogrendszerben. Miért került sor erre a jogtörténeti szempontból mérföldkőnek számító lépésre? Mennyiben jelenti ez az angolszász „precedens rendszer” importját és milyen hatásai lesznek? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Miközben világszerte igyekeznek megfékezni a járvány terjedését, már most látható, hogy teljes gazdasági szektorok kerültek nehéz helyzetbe, mely a társaságok szerződéseire is hatással van. Számos vállalkozás kezdeményezi a válságra tekintettel az általa bérelt helyiség bérleti díjának csökkentését. Kérdés, hogy van-e más lehetőség a módosításra, ha a feleknek nem sikerül megegyezniük.
A koronavírus járvány és az emiatt elrendelt veszélyhelyzet a polgári és gazdasági peres eljárásokat is érinti. Rövid cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen változásokkal kell számolni a folyamatban lévő és megindítani tervezett eljárásokban.
Minősülhet-e a felek peres eljárásban tanúsított magatartása hallgatólagos jogválasztásnak a Róma I. Rendelet alapján? A Kúria friss ítéletét cikkünkben elemezzük.
Lehet Magyarországon pert indítani, annak ellenére, hogy a felek egy Európai Unión kívüli külföldi bíróság joghatóságát kötik ki, mely az egyik fél részére opcionális? A fenti kérdést, mely az ilyen aszimmetrikus joghatósági megállapodások negatív hatásainak problémáját veti fel, a Kúria egy friss ítéletében válaszolta meg, melyet cikkünkben elemzünk.
Érvényesíthető-e kötbér késedelem miatt, ha a jogosult nem tesz azonnal jogfenntartó nyilatkozatot? Vagy csak a jogosult kifejezett joglemondó nyilatkozata zárja ki a kötbér érvényesíthetőségét? Cikkünkben a Kúria egy friss, építőipari jogvitában hozott döntését elemezzük, melyben a legfőbb bírói fórum a régi Ptk. alapján az angolszász jogból ismert „estoppel” elvet látszik érvényesíteni, annak ellenére, hogy az új Ptk. szabályozása ezzel ellentétes.
Irodánk vezető partnere előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Nemzetközi Magánjogi Tanszék szervezésében tartott konferencián a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogról.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.
Az építőipari jogviták hazai bírói gyakorlatában az elmúlt években egyre inkább kirajzolódik a gyengébb fél védelmének szándéka. A Kúria már korábban is védelmébe vette az alvállalkozókat bizonyos feltételek semmissé nyilvánításával, friss döntése azonban még több kockázatot telepít a fővállalkozóra. Milyen mozgástere marad egy fővállalkozónak egy hazai építési projekten? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam meg” hangzik Winston S. Churchill híres idézete. Nos, nem kérdés, hogy az egykori brit miniszterelnök nem vett részt a 2018-as magyar bírósági statisztikák készítésében, de így is érdemes egy pillantást vetni a következő számokra, hogy miként változtatta meg az új Polgári perrendtartásról szóló törvény a pereskedési kedvet Magyarországon 2018-ban.
Államosítható-e a mobilfizetés egy EU tagállamban az általános gazdasági érdekű szolgáltatások doktrínája alapján? A luxemburgi bíróság ezúttal a magyar nemzeti mobilfizetési rendszer jogszerűségét vizsgálta és jutott arra a következtetésre, hogy egy állami mobilfizetési monopólium felállítása szükségtelen és aránytalan beavatkozás a szabad piaci folyamatokba.
Elveheti-e a kormány az ügyfeleid egy új állami monopólium felállításával? Hol vannak a piacba való állami beavatkozás korlátai az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint? Cikkünkben ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a strasburgi bíróság friss ítéletét elemezve, melyet a magyar tankönyvpiac ügyében hozott
Adósod csődbe ment? Előtte egy külföldi cégnek adta el vagyontárgyait? Mikor perelheted be az utóbbit a saját országod bírósága előtt fedezetelvonás miatt, hogy elkerülj egy költséges külföldi jogérvényesítést? Az Európai Unió Bírósága Feniks-ügyben hozott ítéletével a fenti kérdésre ad választ, melyet cikkünkben elemzünk.
Sokáig meglehetősen kényelmes volt a határon átnyúló pereskedéseknél, hogy a szükséges fordítás költségeit a magyar állam előlegezte, vagy akár teljesen ingyenesen biztosította. Viszont ennek a lehetőségnek vége szakadt az új polgári perrendtartással. Ha határon átnyúló pereskedésbe kezdünk, vagy magyar bírósági eljárásban bármilyen okból fordításra van szükségünk, jobb, ha mostantól felkészülünk az ezzel járó extra költségekre.
Felhasználható-e bizonyítékként a jogellenesen készített hangfelvétel? Vajon mihez fűződik nagyobb érdek: a hangfelvétel, mint személyes adat védelemhez, avagy annak a pernek a szakszerű eldöntéséhez, amelyben a jogsértő bizonyítékot fel akarják használni? A Kúria legfrissebb döntése erre a kérdésre adott választ.
Hibásan teljesít az alapanyag gyártója, ha a termékleírás hiányos, de ismeri a végteméket? Kinek kell ezt bizonyítani a Bécsi Vételi Egyezmény alapján? Ezekben a kérdésben döntött a Kúria olasz szőlőlé gyártó ügyfelünk ügyében, akit egy magyar gyümölcslé gyártóval szemben képviseltünk.
Az idei év rosszul indult az Auchan Magyarországnak, mert az áruházaiban lévő kamerarendszer szabálytalan üzemeltetése miatt az Adatvédelmi Hatóság egy 15 Millió forintos bírságot szabott ki rá. Mivel a kamerás megfigyelés a májusban hatályba lépő GDPR-nek is fontos témája, az Auchan példájából érdemes levonni a tanulságokat, ha el akarsz kerülni egy hasonló büntetést.
Megnyithatja-e a munkáltató a dolgozó céges laptopján a „Személyes adatok” mappában lévő file-okat? Kirúghatja-e a munkavállalót, ha egy rakás szexvideót talál? Ezek voltak a kulcskérdései a Libert kontra Franciaország ügynek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Cikkünkben összefoglaljuk az ügy részleteit és a strasbourgi bíróság döntését.
Közel 4 évvel azután, hogy kompenzáció nélkül törölték a mezőgazdasági földeken cégek, illetve külföldiek javára fennálló 2002 előtt bejegyzett haszonélvezeti jogokat, az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a Földtörvény sérti a tőke szabad mozgásának uniós alapelvét. Mik a döntés indokai? Én mit tehetnek azok a kárvallottak, akik eddig nem pereltek? Cikkünkbe összefoglaljuk a részleteket és az ítéletet következményeit.
A fenti kérdés a Kúria egy friss eseti döntése során merült fel, ahol az volt az alapvető kérdés, hogy a magyar szállítmányozó köteles-e a kínai eladótól átvett küldeményt azonnal, berakodáskor megvizsgálni, és felelős-e a vevő abból eredő káráért, hogy a zárt konténerben ténylegesen más áru van.
Egy osztrák magánszemély által a Facebook ellen indított perben az Európai Bíróság arról döntött, hogy egy európai fogyasztó mikor perelheti be a saját országában a közösségi média óriást. Rövid cikkünkben az Európai Bíróság döntését elemezzük.
Jóllehet, a Magyar Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy nem jár kamat egy biztosítási intézkedéssel zárolt számlán lévő pénzösszeg után egy 10 éves per alatt, úgy tűnik, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közelebb állnak a gazdasági realitáshoz. Ha tudni akarod hogyan számítják Strasbourgban a kamatokat és kártérítést, ne hagyd cikkünket.
A Kúria döntése ügyfelünk ügyében Egy alá nem írt szerződés komoly problémát okoz, ha később valamelyik fél elkezdi vitatni annak tartalmát, és „kiszemezgeti” a neki kedvező feltételeket. Különösen fennáll ez a veszély napjainkban, amikor a kereskedelmi szerződések többségét e-mail útján kötjük és gyakran elfelejtjük aláírni a papír alapú verziót. A Kúria legutóbbi döntése egyik ügyfelünk ügyében szerencsére világos iránymutatást ad az ilyen esetekre.
Egy olyan gyorsan változó jogi környezetben, mint amilyen hazánk, érdemes mindig megvizsgálni, hogy változott-e a helyzetünk egy új jogszabály hatálybalépésekor. A bíróságok ugyanis hajlamosak a döntéskori jogszabályokra alapozni az ítéleteket, ha a felek közül senki nem hívja fel a figyelmet a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmára.
Olvasd el rövid összefoglalónkat egy a Kúria által a felmondás okszerűsége körében hozott döntésről és tanulj a "Pató Pál Kft." hibájából.