Vajon egy érvényes, de nem alkalmazható bírósági kikötés figyelembe vehető-e „hallgatólagos” joghatósági megállapodásként? Megalapozza-e egy ilyen kikötés egy tagállam bíróságainak joghatóságát a Brüsszel I Rendelet alapján? Fenti kérdést a Kúria egy döntése alapján járjuk körül, melyet egy magyar és egy román cég határon átnyúló jogvitájában hozott.
Az üzleti életben sokszor előfordul, hogy a felek megkötnek egy jogviták esetére bírósági kikötést is tartalmazó szerződést, melyből aztán csak évek, sőt évtizedek múlva lesz jogvita. Milyen hatással van az időközben bekövetkezett jogszabály változás a bírósági kikötésre? A szerződéskötéskor, vagy a perindításkor hatályos szabályok szerint kell eldönteni, hogy alkalmazható-e a kikötés? A kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése alapján elemezzük.
A nemzetközi polgári perjog alapelve szerint az alperes általában csak a saját országa bíróságai előtt perelhető. Ez azonban nagyon megnehezíti a felperes dolgát, aki több, különböző országban lévő alperes ellen kívánja jogát érvényesíteni. Kiterjeszthető-e az egyik ún. horgony-alperessel szemben fennálló magyar joghatóság a többi külföldi alperesre is? Cikkünkben a 2018-ban hatályba lépő új szabályok gyakorlati alkalmazását elemezzük a Kúria friss döntése alapján.
A követelésbehajtás meghiúsulásának gyakori oka, hogy az adós cég ügyvezetője az évekig tartó pereskedés alatt elvonja a cég vagyonát majd „bedönti” a céget. Ilyen esetben a hitelezők egy speciális eljárásban az ügyvezetőtől követelhetik a kielégítetlenül maradt követeléseik megtérítését. Cikkünkben egy friss bírósági döntés apropóján vizsgáljuk, hogy ilyenkor az általában „sötétben tapogatózó” hitelezők hogyan tudják sikeresen bizonyítani az ügyvezető általi vagyonkimentést vagy egyéb visszaélést.
„Strasbourgi pereskedés” helyett egy 2022. januártól hatályba lépő új jogszabály alapján egy hazai eljárásban lesz érvényesíthető a magyar állammal szemben a polgári perek elhúzódása miatti kártalanítási igény. Cikkünkben megvizsgáljuk a perelhúzódás kérdését hazai viszonylatban, majd bemutatjuk a jogsérelem orvoslására bevezetett új eljárást.
Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.