Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
Ismét nyakunkon a Black Friday – az időszak, amikor az internetes boltok és a fogyasztóvédelmi hatóság minden évben akcióba lendülnek. Mivel a rekordméretű kedvezményekről és GVH bírságokról már bizonyára Te is olvastál, cikkünkben arról lesz szó, hogy tudtod nélkül a saját vállalkozásod is könnyen a fogyasztóvédelem mezsgyéjére kerülhet, mely esetben a szerződésekre speciális szabályok vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel ezeket a helyzeteket és természetesen a kötelezettségekre is kitérünk.
A határon átnyúló online gyógyszerrendelés visszatérő téma az Európai Unió Bírósága előtt. Ez nem véletlen, hiszen a gyógyszerkereskedelem valamennyi tagállamban szigorúan szabályozott terület, ami könnyen ellentétbe kerülhet a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó EU alapelvvel, a túlzott nemzeti korlátozások „árát” pedig végső soron a fogyasztók fizethetik meg. Cikkünkben az Unió Bíróságának az elv korlátozhatóságával kapcsolatban született friss döntését ismertetjük.
Messi ismét bekerült a jogi hírekbe, ezúttal nem az adózási ügyei miatt. Szeptemberben lezárult a világhírű labdarugó 2011 óta tartó mérkőzése, mely a stadionok helyett az EU védjegyhivatala előtt zajlott. A meccsből Messi került ki győztesen, mivel az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jelentős hírneve miatt annak ellenére bejegyezhető a neve védjegyként, hogy az több korábbi védjegyre is hasonlít, ami egyébként kizáró okot jelent. Rövid cikkünkben ismertetjük az ügy részleteit és jogi jelentőségét.
Újabb fordulatot vett a 2015-ben sajtóvisszhangot is kiváltó, a földbérleti díjak egyoldalú emelését lehetővé tevő törvénymódosítás körül kialakult jogértelmezési vita. A Kúria egy tavaszi döntésében ugyanis ─az Alkotmánybíróság korábbi döntését figyelmen kívül hagyva─ mellőzte a vita tárgyát képező rendelkezés alkalmazását egy jogkérdés eldöntésekor. Cikkünkben szó lesz a döntés jelentőségéről, továbbá a két „csúcs-bíróság” közötti ellentétről.
Egy korlátolt felelősségű társaság „induló vagyonát” a törzstőkéje adja, ami a tagok által szolgáltatott törzsbetétekből tevődik össze. Mivel a tagok az alapítást követő időpontot is meghatározhatnak az egyes törzsbetétek teljesítésére, előállhat olyan helyzet, hogy a tag később már nem, vagy csak részben tudja befizetni a törzsbetétjét. Tekintve, hogy ez számos nem kívánt következménnyel jár, a tőkeprobléma rendezése valamennyi érintett közös érdeke, melynek lehetséges módjait cikkünkben összegezzük.
A Kormány 2020. március 11. napján hirdette ki a koronavírus miatti veszélyhelyzetet Magyarországon . Az elmúlt két hónapban közel 100 kormányrendelet született a járvánnyal kapcsolatban, melyek közel harmada gazdasági jellegű intézkedés. Cikkünkben ꟷa teljesség igénye nélkülꟷ összegezzük a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők átfogó képet kaphassanak a különböző területeken igénybe vehető kedvezményekről és könnyítésekről.
Miközben világszerte igyekeznek megfékezni a járvány terjedését, már most látható, hogy teljes gazdasági szektorok kerültek nehéz helyzetbe, mely a társaságok szerződéseire is hatással van. Számos vállalkozás kezdeményezi a válságra tekintettel az általa bérelt helyiség bérleti díjának csökkentését. Kérdés, hogy van-e más lehetőség a módosításra, ha a feleknek nem sikerül megegyezniük.
A világszerte terjedő koronavírus járvány a gazdaságban is egyre komolyabb problémákat okoz, az érzékeny szektorokban tevékenykedő vállalkozásoknak akár hónapokig tartó teljes bevételkieséssel kell számolniuk. A kormány emiatt bizonyos ágazatokban tevékenykedő vállalkozások helyiségbérleti szerződéseire vonatkozóan felmondási és áremelési tilalmat vezetett be. Az intézkedés kapcsán több jogi bizonytalanság is felmerül, rövid tájékoztatónkban ezekről is szó lesz.
Rendszeresen találkozni olyan esetekkel, amikor az adós „lelép a pénzzel”, az építési vállalkozó „eltűnik”, vagy az adós vállalkozást „kiürítik”. A fizetés elmaradása alapvetően szerződésszegést jelent, mellyel szemben polgári jogi úton lehet fellépni. Amennyiben viszont az ügylet mögött átverést gyanítunk, a nemfizető adós ellen akár büntetőeljárás is kezdeményezhető, többek között csalás miatt. Cikkünkben ez utóbbi esetet elemezzük.
Nemzetközi szinten tevékenykedő vagy külföldi hátterű cégek esetében mindennapos, hogy idegen nyelvű dokumentumokkal kell dolgozni, illetve, hogy az ügyvezető külföldön ír alá céges nyilatkozatokat és szerződéseket. Habár a cég mindennapjaiban ennek nincs különösebb jelentősége, más a helyzet, ha a külföldön kelt vagy idegennyelvű iratot bíróság előtt, vagy más jogi eljárásban akarod felhasználni, hiszen a dokumentumnak ilyenkor külön szabályoknak kell megfelelni. Rövid cikkünkben bemutatjuk, mikre kell figyelned, ha külföldi iratot akarsz felhasználni a magyar hatóságok előtt.
Hiába állsz nyerésre egy perben, vagy van akár a kezedben a nyertes ítélet, ha adósod időközben megszűnik. Ilyenkor a „nyertes” ítélet csak egy értéktelen papírdarab lesz, hiába költöttél a követelésbehajtásra súlyos összegeket. Rövid cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb szabályokat és határidőket, nehogy a pernyertesség ellenére üres kézzel állj az adósod elleni behajtás végén.
Eddig kevés bosszantóbb dolog volt egy magyar cég számára, annál, hogy az üzleti partner által meg nem fizetett követelés után is be kellett fizetni az ÁFA-t a költségvetésnek, még akkor is, ha az adós végül soha nem fizette ki a követelést. Szerencsére 2020-tól a fenti szabályok módosulnak és lehetőség lesz a behajthatatlan követelés már befizetett ÁFA tartalmának visszatérítésére. Ennek részleteit foglaljuk össze cikkünkben.
Az üzleti életben gyakori probléma, hogy a másik fél nem fizeti meg a kiszámlázott tételeket. Miután eleged van a fizetési ígéretekből, elérkezik az idő, hogy nyomást gyakorolj az adósodra. Ilyenkor vagy megbízol egy ügyvédet, vagy a „gyors, olcsó, de mindemellett hatékony” szolgáltatásokat hirdető behajtó cégek egyikéhez fordulsz. Vajon tényleg hatékony megoldást kínálnak a követeléskezelő cégek? Neked megéri behajtó cégre bízni a követeléskezelést? Rövid cikkünkben bemutatunk három érvet, amiért szerintünk érdemesebb ügyvédre bíznod a tartozás behajtását.
A felszámolási eljárás kezdeményezése a követelésbehajtás hatékony eszköze, hiszen a Csődtörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adós a felszámolást csak a követelés megfizetésével kerülheti el. Épp ezért felszámolás megindítása esetén az egyik gyakori adósi védekezés a beszámításra történő hivatkozás. De vajon korlátlanul hivatkozhat-e az adós beszámításra, ha felszámolás indult ellene? Rövid cikkünkben erre a kérdésre válaszolunk.
Az üzleti életben egy-egy szerződés aláírása vagy nyilatkozat megtétele a cég nevében rutin feladatnak számít. A „gépies” folyamat során a felek sokszor nem is vizsgálják, hogy a másik fél részéről aláíró személy valóban jogosult-e a cég képviseletére. Létrejön-e a szerződés, ha az aláíró személy nem jogosult a képviseletre, vagy a képviseleti joga korlátozott? Ki, kitől és mit követelhet ilyen esetben? Cikkünkből többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ.
Tévedés, ha azt gondolod, hogy az Unió legfelsőbb bírói fóruma a mindennapi élettől távol álló kérdésekkel foglalkozik. Tavaly egy sajt ízét vizsgálva vontak le jelentős szerzői jogi következtetéseket, most pedig egy visszaküldött matrac apropóján adott a Bíróság fontos iránymutatást az online vásárlásokkal kapcsolatban. A döntés mind a fogyasztókat, mint az eladókat érinti, rövid írásunk elolvasását ezért mindenki számára ajánljuk.
Iroda, raktár, vagy egyéb ipari ingatlan bérbeadás esetén a bérlők sokszor jelentős beruházásokat hajtanak végre a bérleményen, ami szerződés megszűnésekor könnyen vitát okozhat. Cikkünkből megtudhatod, bérbeadóként mire kell figyelned a bérlők által az ingatlanon végzett beruházásokkal kapcsolatban.
A beszállító váltás az üzleti életben gyakran előforduló szituáció. Vajon egy megrendelő korlátlanul válthatja le beszállítóit Magyarországon, ha nincs a felek között határozott idejű vagy kizárólagos szerződés? Kell-e megrendelést adni a beszállítónak a felmondási idő alatt? Milyen kockázattal jár ennek elmulasztása? Cikkünkben a magyar bírói gyakorlatot elemezve adunk választ a fenti kérdésre.
Nem jól indult az év a McDonald’s háza táján, ugyanis január közepén futótűzként terjedt a sajtóban a hír, hogy az óriásvállalat elvesztette a BIG MAC kifejezést védő Uniós védjegyét. Mivel a döntés fellebbezhető, a védjegy elvesztését elhamarkodott lenne tényként kezelni, viszont a tanulság már most is levonható, melyet az ügy részleteivel együtt ismertetünk cikkünkben.
A szerzői jog visszatérő kérdése, hogy mely művek részesülhetnek jogi védelemben, melyet a technológia és a művészet fejlődése miatt folyamatosan újra kell gondolni. Írásunkban a fenti kérdést válaszoljuk meg az EU Bíróság legfontosabb döntései alapján.
Nem mindennapi ügyben döntött az Európai Unió Bírósága. Az jogvita egy sajttermék körül robbant ki, a Bíróság pedig abban foglalt állást, hogy részesülhet-e szerzői jogi védelemben egy élelmiszer íze. Cikkünkből megismerheted a Bíróság döntését, valamint az ügy által felvetett kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi minősülhet „műnek” az EU szerzői joga szempontjából.
2019. január 1. napján lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény, mely alapján kötelező bejelenteni a jogszabály olvasatában „külföldinek” minősülő befektetők magyar társaságokban történő érdekeltségszerzését. Az új jogszabály alapján a belügyminiszter megtilthatja egyes befektetők tulajdonszerzését vagy megvonhatja a tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságokat. Írásunkban összefoglaljuk az új törvénnyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
A karácsonyi bevásárlási láz már november végén, a Black Friday-el elkezdődött, a leárazásokkal teli időszakot nem csak a vásárlók, de az eladók is próbálnak kihasználni. Ebben az időszakban a Versenyhivatalt is fokozottan érdeklik a hihetetlen leárazások és amennyiben jogsértést allapítanak meg a boltnál, a GVH „meglepetése” egy tízmilliós nagyságrendű bírság. Az utóbbi évek ellenőrzései során olyan nagy cégek akadtak fenn a hatóság hálójában, mint az Extreme Digital, a Media Markt, az Alzo vagy a Lidl. Ha eladó vagy és webshop-ot üzemeltetsz, néhány apróságon olyan könnyű elcsúszni, mint a jégen. Ezért összeszedtük a legfontosabb szabályokat a vevőcsalogató leárazásokkal kapcsolatban és azt is megtudhatod, hogyan működhet jogszerűen a webshop-od. Így elkerülheted, hogy a karácsonyi időszakban elért profitot végül a versenyhivatalnak kelljen befizetned.
Ha az üzleti titkok kerülnek szóba, legtöbben nagy cégekre és milliós nagyságrendű pályázatokra gondolnak. Nemcsak a nagyvállalatoknak okozhat azonban komoly bosszúságot és persze anyagi veszteséget a bizalmas információk kiszivárgása. Ha azt gondolod, ez a probléma a Te cégedet nem érintheti, cikkünk pont Neked szól. Írásunkban bemutatjuk, mi minősülhet üzleti titoknak, hogyan védheted ezen információkat, valamint, milyen lehetőségeid vannak, ha már megtörtént a jogsértés.
A nemzetközi közúti fuvarozás során számos előírásnak kell megfelelni. Ezek általában a fuvarozót érintik, viszont bizonyos esetekben címzettként is vannak kötelezettségeid, melyek elmulasztása bírságot vonhat maga után. Cikkünkből megtudhatod, hogy amennyiben céged az EU-n kívülről kap szállítmányt, hogyan kerülheti el a közlekedési hatóság „bírságcsapdáját”.
Nem titkoljuk tovább: augusztusban hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely az eddigi széttagolt szabályozás helyett egységesen és hatékonyabban védi az üzleti titkot, valamint a know-how-t Magyarországon. A fontosabb új szabályokat cikkünkben foglaljuk össze.