Míg a jogkérdések felsőbb bíróságok általi felülvizsgálata általában megengedett a polgári per jogorvoslati szakaszaiban, a ténykérdések az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében már csak szűkebb körben vizsgálhatók felül. Így a több évtizedes hazai bírói gyakorlat alapján a bizonyítékok szabad mérlegelése általában már nem támadható sikeresen a Kúria előtt, csak kivételes esetekben. Irányadó-e a fenti szabály a 2018. óta hatályos új perrendtartás alatt is? Rövid cikkünkben a Kúria COVID-19 tárgyban hozott friss döntéslét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
A Kúria közelmúltbeli döntésében azt vizsgálta, hogy egy társaságnak elegendő-e e-mailben megküldenie a számláját az adósának, hogy nem fizetés esetén felszámolási eljárást indíthasson az adós ellen. Mennyire érvényesül a polgári eljárásjog szabad bizonyítási elve a fizetésképtelenségi eljárásban? Alkalmazhatók-e a felek közötti szerződésben meghatározott kézbesítési vélelmek? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésekre.
Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
A Kúria a közelmúltban döntött Megbízónk, egy BAFTA-díjas zeneszerző ügyében, aki egy francia céget perelt Magyarországon, mivel ez utóbbi a Megbízónk által szerzett zeneműveket online platformokon forgalmazott számítógépes játékokban jogsértő módon felhasználta. Amellett, hogy a magyar bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal a külföldi alperesek által elkövetett határon átnyúló szerzői jogi jogsértések elbírálására, az ügy másik nagy kérdése az volt, hogy a Megbízónk által adott eredeti felhasználási engedély kiterjed-e a perbeli felhasználásokra. Cikkünkben a Kúria döntését elemezzük.
Érvényesíthet-e saját jogán kártérítési igényt egy gazdasági társaság tagja a társaságnak kárt okozó harmadik személlyel szemben, arra hivatkozva, hogy a társaságnak okozott kár egyben a tag társasági részesedésének értékét is csökkentette? Mennyiben korlátozható a bírósághoz való fordulás joga az igazságszolgáltatás hatékony működése érdekében? Cikkünkben a Kúria közelmúltbeli döntését elemezzük és választ adunk a fenti kérdésekre.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
A 2018. évben elfogadott külföldi befektetéseket korlátozó jogszabály után a koronavírusra tekintettel Magyarország tovább szigorítja a külföldiek hazai befektetéseit. Az új rendelet kibővíti a bejelentési kötelezettség alá tartozó befektetések körét, illetve bírságot is bevezet. Cikkünkben bemutatjuk a rendelet legfontosabb rendelkezéseit.
Az elmúlt hetekben a koronavírus miatt életbe léptetett intézkedések érintették az ingatlan végrehajtási eljárásokat is. Az erre vonatkozó Kormányrendelet több segítséget is nyújt a Veszélyhelyzet miatt bajba került adósoknak a nehéz időszak átvészeléséhez, és közvetetten módon a már folyamatban lévő ingatlan végrehajtásokat is érintheti, mely rontja a hitelezők esélyeit, hogy követelésük ésszerű időben kielégítést nyerjen.
Érvényesíthető-e kötbér késedelem miatt, ha a jogosult nem tesz azonnal jogfenntartó nyilatkozatot? Vagy csak a jogosult kifejezett joglemondó nyilatkozata zárja ki a kötbér érvényesíthetőségét? Cikkünkben a Kúria egy friss, építőipari jogvitában hozott döntését elemezzük, melyben a legfőbb bírói fórum a régi Ptk. alapján az angolszász jogból ismert „estoppel” elvet látszik érvényesíteni, annak ellenére, hogy az új Ptk. szabályozása ezzel ellentétes.
Vizsgálható-e hivatalból egy határon átnyúló követelés tisztességtelensége fogyasztói szerződés esetén egy olyan egyszerűsített eljárásban, mint az Európai Fizetési Meghagyás? Cikkünkben az Európai Unió Bíróságának a Bondora ügyben hozott friss ítéletét és annak a határon átnyúló követelésbehajtásra gyakorolt lehetséges hatásait elemezzük, kitérve a magyar jogi szabályozásra is.
Rendszeresen találkozni olyan esetekkel, amikor az adós „lelép a pénzzel”, az építési vállalkozó „eltűnik”, vagy az adós vállalkozást „kiürítik”. A fizetés elmaradása alapvetően szerződésszegést jelent, mellyel szemben polgári jogi úton lehet fellépni. Amennyiben viszont az ügylet mögött átverést gyanítunk, a nemfizető adós ellen akár büntetőeljárás is kezdeményezhető, többek között csalás miatt. Cikkünkben ez utóbbi esetet elemezzük.