A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy jogszerű-e a munkáltató azonnali hatályú felmondása, ha abban a munkavállaló által a felmondást megelőzően elkövetett több, kisebb súlyú, már szankcionált jogsértésre hivatkozik. Rövid cikkünkben a Kúria döntését és a vonatkozó bírói gyakorlatot elemezzük.
A versenytilalmi megállapodás lehetővé teszi a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a védelmét a munkaviszony megszűnését követően is. Azonban a törvény szigorú követelményeket határoz meg a megállapodás kapcsán. Cikkünkben elemezzük a Kúria friss döntését, melyben az ellenérték pontos meghatározásának jelentőségét vizsgálta, hogy munkáltatóként minden esetben érvényes versenytilalmi megállapodást tudj kötni.
Kolléganőnk, Vereb Anita a Magyar Munkajogi Társaság „A véleménynyilvánítás joga a munkaviszonyban” címmel meghirdetett vitaülésén tartott előadást a közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények bírói gyakorlatáról.
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
Tipikus esetben a felek között határozatlan időtartamra jön létre a munkaviszony, azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor bizonyos, például gazdasági okok miatt célszerű határozott időre szerződni. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire kell figyelni, ha határozott idejű munkaszerződést kötünk.
Milyen kockázatokkal jár, ha a munkavállalót - cégcsoporton belül vagy kívül - átmenetileg más munkáltatónál is foglalkoztatják? Létrejön-e új jogviszony, jár-e külön díjazás a munkavállalónak, vagy a régi munkaviszony keretében kell értékelni a munkavégzést? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire érdemes figyelned akkor, ha a dolgozódat átmenetileg nem a munkaszerződés szerint kívánod foglalkoztatni.
A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos európai országban munkahely-mentő intézkedésként az állam átvállalja a munkavállalók bérének egy részét. A Kormány Nagypénteken megjelent – és április 21. napján már módosított – rendelete alapján végre Magyarországon is lehet állami támogatást igényelni rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás esetére. Cikkünkben a támogatás jellemzőit, valamint az igénybevétel legfontosabb feltételeit mutatjuk be.
A koronavírus járvány az egész világon érezteti áldatlan hatását, szinte nincs olyan szektor, amelyet a vírus hatásai ne ráztak volna meg. Ebben a nehéz helyzetben a magyar munkáltatók számára is kérdéses, hogyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és hogyan védjék meg a dolgozóikat. A kormány 2020. március 19. napjától hatályos rendelete néhány olyan eszközt ad a munkáltatók kezébe, amely segíthet működésük optimálisabb megszervezésében és a védekezésben. Rövid cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
A koronavírus immár Magyarországon is megjelent: jelen cikk írásakor 9 fertőzött és 67 karanténban elkülönített személyt tartanak nyilván. A vírus miatt a munkáltatóknak is fájhat a feje, sokszor nem egyértelmű ugyanis, hogy hogyan kell kezelni a helyzetet munkajogi szempontból. Rövid cikkünkben pár jellemző eset bemutatásán keresztül ismertetjük a vonatkozó munkajogi szabályokat.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.
A Kúria nyáron egy olyan ügyben hozott döntést, amelynek központi kérdése az volt, hogy jogszerű volt-e munkavállaló munkavégzés céljára használt telefonjának ellenőrzése a munkáltatója által. Bár a GDPR hatálybalépése miatt a jogszabályi környezet részben módosult, ennek ellenére a döntés érdekes tanulságokkal szolgálhat. Olvasd el rövid cikkünket, ha tudni szeretnéd, hogy ellenőrizheted-e a dolgozód munkavégzésre használt telefonját.
A Kúria friss döntésében a központi kérdés az volt, hogy hogyan kell meghatározni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét. Első ránézésre mi sem egyszerűbb ennél, és talán meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen kérdés eljut a legmagasabb bírói fórumhoz. A döntést összefoglaló rövid cikkünkből azonban kiderül, hogy munkáltatóként miért kell a munkahely fogalmát pontosan megfogalmazni és ennek hiánya milyen következményekkel járhat.
Vajon meg lehet állapodni egy vezető állású munkavállalóval, hogy a munkaviszony megszűnése után ne legyen a munkáltató versenytársa, úgy hogy ezért nem kap külön díjazást? A Kúria vezető munkavállaló esetében úgy tűnik máshol látja a szerződéses szabadság korlátait, mint a jogalkotó. A friss döntést cikkünkben elemezzük.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság általában azért szokta elmarasztalni Magyarországot, mert a túl lassú hazai ítélkezés miatt sérül a „fair” eljáráshoz való jog, mint alapvető emberi jog. A Bíróság legutóbbi Magyarországot elmarasztaló ítélete azonban éppen ellenkezőleg, egy túl gyors bírói döntés miatt született. Az ügy részleteit cikkünkben fejtjük ki.
Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.
Egy hazánkban végzett kutatás során a megkérdezett munkáltatók a nők foglalkoztatásának legfontosabb előnyei közé sorolták az empátiát, a kompromisszumra való hajlandóságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodókészséget. A válaszadók ugyanakkor elismerték, hogy a gyermekvállalással és –neveléssel járó nehézségek okozzák számukra a legtöbb problémát a női munkavállalókkal kapcsolatban. Rövid összefoglalónkban néhány olyan tudnivalót mutatunk be, amire érdemes, ha várandós vagy kisgyermekes nőt foglalkoztatunk.
A bérköltséget, mint a vállalati kiadások egyik jelentős részét a legtöbb munkáltató csökkenteni szeretné, ugyanakkor az anyagi juttatás az egyik legfontosabb munkaerő ösztönző tényező. A bérezési rendszer kialakításakor ezért fontos, hogy a béröltség csökkentése ne okozzon motivációvesztést a munkavállalóknál. Rövid összefoglalónkban 5 tippet osztunk meg, amelyek segíthetnek az optimális juttatási rendszer kialakításában.
Megválni egy dolgozónktól általában nem kellemes. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a volt kollégát mint felperest a munkaügyi bíróságon látjuk viszont az ellenünk indított munkaügyi perben. Ennek elkerülése érdekében még a munkaviszony megszüntetése előtt érdemes megfontolni néhány dolgot, melyet a jelen cikkben gyűjtöttünk össze.
Egy munkavállalói kézikönyv nemcsak arra alkalmas, hogy meghonosítsa a munkáltatónál irányadó belső szabályokat, hanem számos jogvitát is megelőzhet. Ennek ellenére még kevés munkáltató él ezzel az eszközzel, holott a 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve támogatja alkalmazását. Rövid cikkünkben olvashat arról, hogy mi a munkavállalói kézikönyv, melyek az előnyei és adunk néhány ötletet, hogy mit tartalmazzon.