Irodánk kollégái 2022 szeptemberében meglátogatták esztergomi telephelyén megbízónkat, a TE Hungary-t. Csányi Zsolt cégvezető vezetett minket végig a gyártócsarnokok labirintusában, hogy testközelből is megtekinthessük a gyártási folyamatokat, illetve az új telephelybővítési projektet, melyben Irodánk nyújt teljes szerződési-, és építési jogi támogatást.
EU-s állampolgárok és cégek a Cégtörvény 2022 augusztus 1-jei módosítása óta teljesen online, egy gyorsított eljárás keretében alapíthatnak korlátolt felelősségű társaságot, vagy az EU-ban bejegyzett társaság esetén magyarországi fióktelepet. Az új rendelkezés könnyítheti és gyorsabbá teheti a magyarországi cégalapítást. Jelen cikkünkben ismertetjük az online cégalapítás feltételeit.
Míg a jogkérdések felsőbb bíróságok általi felülvizsgálata általában megengedett a polgári per jogorvoslati szakaszaiban, a ténykérdések az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében már csak szűkebb körben vizsgálhatók felül. Így a több évtizedes hazai bírói gyakorlat alapján a bizonyítékok szabad mérlegelése általában már nem támadható sikeresen a Kúria előtt, csak kivételes esetekben. Irányadó-e a fenti szabály a 2018. óta hatályos új perrendtartás alatt is? Rövid cikkünkben a Kúria COVID-19 tárgyban hozott friss döntéslét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
A gazdasági életben a követelések átruházása mindennapos gyakorlat, azonban sokszor nem egyértelmű, hogy engedményezés esetén pontosan milyen jogok szállnak át a követelés új jogosultjára. Amennyiben a megszerzett követelés nem érvényesíthető a kötelezettel szemben, perelheti-e az engedményes a kötelezettet más jogalapon? Számítanak-e ilyenkor az engedményezésről szóló szerződés rendelkezései? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján elemezzük.
Az EU Bíróság Adatvédelmi Pajzsot megsemmisítő 2020. évi ítélete alapján jelentősen megnehezült az EU-ból USA-ba személyes adatot továbbító cégek számára a GDPR-nek való megfelelés. Milyen változást fog hozni az EU-s cégeknek a múlt hónapban bejelentett új Transzatlanti Adatvédelmi Keretrendszer, melynek célja az Adatvédelmi Pajzs felváltása? Rövid cikkünkben bemutatjuk az új Keretrendszer alapelveit és választ adunk a fenti kérdésre.
A 2018-ban hatályba lépő új polgári perrendtartás („Pp.”) egyik nagy újítása volt az ún. „anyagi pervezetés” intézményének bevezetése, mely keretében a bíró bizonyos feltételekkel „segítséget nyújthat” a feleknek annak érdekében, hogy a jogvita keretei minél hamarabb meghatározásra kerüljenek, és a per ésszerű időn belül lezárulhasson. Kiterjedhet-e a bírói segítségnyújtás arra, hogy a felperes milyen típusú keresetet terjesszen elő? A fenti kérdést a Kúria friss döntése alapján vizsgáljuk.
Perelhető-e a jogi személy a munkavállalója, tagja, vagy megbízottja által okozott szerzői jogi jogsértésért amennyiben az elkövető a jogi személy tevékenységi körén belül eljárva követte el a jogsértést? Alkalmazható-e a személyiségi jogsértés kapcsán kialakult hazai bírói gyakorlat, mely hasonló esetben mind a jogi személy, mind az elkövető elleni perindítást lehetővé teszi? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést (BH 2022.1.15) és választ adunk a fenti kérdésekre.
A Kúria közelmúltbeli döntésében azt vizsgálta, hogy egy társaságnak elegendő-e e-mailben megküldenie a számláját az adósának, hogy nem fizetés esetén felszámolási eljárást indíthasson az adós ellen. Mennyire érvényesül a polgári eljárásjog szabad bizonyítási elve a fizetésképtelenségi eljárásban? Alkalmazhatók-e a felek közötti szerződésben meghatározott kézbesítési vélelmek? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésekre.
Az Európai Bizottság 2021 nyarán kettő adatvédelemi szabályozással kapcsolatos, új „általános szerződési feltételt” is kiadott, amelyek egyrészt a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelők és adatfeldolgozók közötti jogviszonyokra, másrészt pedig a harmadik országokba történő személyesadat-továbbításokra alkalmazhatók. Cikkünkben választ adunk azokra a kérdésekre, hogy mit szabályoznak ezek az ÁSZF-ek, miben különböznek a korábbi ÁSZF-ektől, illetve hogyan alkalmazhatja a vállalkozásod az új ÁSZF-eket?
Kizárható-e elfogultság miatt a jogvita eldöntéséből bíró, ha korábban más ügyben kedvezőtlen ítéletet hozott a felperes számára? Megalapozhatja-e a bíróság elfogultságát, ha a felperes a bíróság egy korábbi döntését az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt „támadta meg”? Cikkünkben a Kúria közelmúltban hozott ítéletét elemezve válaszolunk a fenti kérdésekre.
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben nem követeli meg a felmondás indokolását. De mi a helyzet akkor, ha a munkáltató ennek ellenére mégis megindokolja a felmondást? A Kúria friss döntésében egy próbaidő alatt gyakorolt azonnali felmondás kapcsán vizsgálta a fenti kérdést. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Visszatartható a munkavállaló munkabére egy folyamatban lévő belső vizsgálat miatt? Elegendő-e a munkáltató gyanúja, hogy a munkavállaló kárt okozott, vagy ilyen esetben a kifizetést nem lehet megtagadni? Rövid cikkünkben röviden elemezzük a Kúria friss döntését és választ adunk erre a kérdésre.
Jogellenessé teszi-e a munkáltatói felmondást az, ha a munkáltató ahhoz a feltételhez köti az írásbeli felmondás átadását, hogy a munkavállaló elismeri az átvétel tényét? Mi történik, ha a munkavállaló emiatt nem veszi át a felmondást? A Kúria legutóbbi döntése alapján a fenti kérdésekre adunk választ cikkünkben.
A 2018. évben elfogadott külföldi befektetéseket korlátozó jogszabály után a koronavírusra tekintettel Magyarország tovább szigorítja a külföldiek hazai befektetéseit. Az új rendelet kibővíti a bejelentési kötelezettség alá tartozó befektetések körét, illetve bírságot is bevezet. Cikkünkben bemutatjuk a rendelet legfontosabb rendelkezéseit.
A Munka Törvénykönyve szerint amennyiben a vezető jogellenesen szünteti meg munkaviszonyát, a munkáltató automatikusan 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítésre jogosult, a tényleges kár bizonyítása nélkül. Vajon fordított esetben is alkalmazható ez a szabály? Cikkünkben ismertetjük Kúria friss döntését, mely választ ad a kérdésre.
Vezető állásúnak számít-e a munkavállaló, ha a felek a munkaszerződésben vezetőnek minősítik ugyan a dolgozót, de a Munka Törvénykönyvének rossz rendelkezésére utalnak? Vajon a felek akarata, vagy szerződéses nyilatkozata bír ilyenkor elsőbbséggel? Jelen cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
Az elmúlt hetekben a koronavírus miatt életbe léptetett intézkedések érintették az ingatlan végrehajtási eljárásokat is. Az erre vonatkozó Kormányrendelet több segítséget is nyújt a Veszélyhelyzet miatt bajba került adósoknak a nehéz időszak átvészeléséhez, és közvetetten módon a már folyamatban lévő ingatlan végrehajtásokat is érintheti, mely rontja a hitelezők esélyeit, hogy követelésük ésszerű időben kielégítést nyerjen.
Érvényesíthető-e kötbér késedelem miatt, ha a jogosult nem tesz azonnal jogfenntartó nyilatkozatot? Vagy csak a jogosult kifejezett joglemondó nyilatkozata zárja ki a kötbér érvényesíthetőségét? Cikkünkben a Kúria egy friss, építőipari jogvitában hozott döntését elemezzük, melyben a legfőbb bírói fórum a régi Ptk. alapján az angolszász jogból ismert „estoppel” elvet látszik érvényesíteni, annak ellenére, hogy az új Ptk. szabályozása ezzel ellentétes.
Vizsgálható-e hivatalból egy határon átnyúló követelés tisztességtelensége fogyasztói szerződés esetén egy olyan egyszerűsített eljárásban, mint az Európai Fizetési Meghagyás? Cikkünkben az Európai Unió Bíróságának a Bondora ügyben hozott friss ítéletét és annak a határon átnyúló követelésbehajtásra gyakorolt lehetséges hatásait elemezzük, kitérve a magyar jogi szabályozásra is.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Elbocsájthatod a munkavállalód, ha titkos kamerafelvétel bizonyítja, hogy lopott? E kérdésre az Emberi Jogok Európa Bírósága egy közelmúltban hozott döntésében igenlő választ adott, mely azonban kérdéses, hogy mennyire egyeztethető össze az EU-ban egyre erősödő adatvédelemmel, különösen Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépését követően.
Az építőipari jogviták hazai bírói gyakorlatában az elmúlt években egyre inkább kirajzolódik a gyengébb fél védelmének szándéka. A Kúria már korábban is védelmébe vette az alvállalkozókat bizonyos feltételek semmissé nyilvánításával, friss döntése azonban még több kockázatot telepít a fővállalkozóra. Milyen mozgástere marad egy fővállalkozónak egy hazai építési projekten? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
A munkáltatók sokszor alkalmaznak versenytilalmi megállapodást, de azt munkaügyi bíróságok gyakran érvénytelennek minősítik. Lehet-e például a megállapodás „ára” egy tanfolyam? Vagy mi a teendő, ha évek múltán kiderül, hogy a megállapodással érintett kolléga már nem jelent komoly veszélyt cégedre?. A Kúria most kiadott véleményében értelmezi a versenytilalmi megállapodásokra vonatkozó szabályokat, melyet ebben a cikkünkben foglalunk össze.
A bizalomvesztés a munkáltatók által gyakran alkalmazott olyan felmondási ok, melyet a Munka Törvénykönyve nem határoz meg, így a bírói gyakorlatra marad, hogy azt tartalommal töltse ki. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy a munkaügyi bíróságok gyakorlatában milyen esetben volt megalapozott a bizalomvesztésre alapított elbocsátás.
Az Amazon nevét mostanában leginkább a brazil erdőtüzek miatt lehetett gyakran hallani, de ha webshopot üzemeltetsz, vagy még csak tervezed, jobban fog érdekelni az Amazon luxembourgi ügye. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nyáron ítéletet hozott az internetes kiskereskedelmi óriás kommunikációs rendszere kapcsán, melyből kiderül, hogy egy webshopnak milyen módon kell biztosítani a kapcsolattartást az online vásárlókkal.