Annál, ha egy nyertes választottbírósági ítélet után az alperes elvonja a végrehajtás alól a vagyont, csak egy bosszantóbb dolog lehet: ha a fedezetelvonó szerződésben még egy joghatósági kikötés is akadályozza a választottbíróság ítélet végrehajtását. De vajon tényleg kiterjed az ilyen joghatósági kikötés az azt el nem fogadó harmadik személyre? Rövid cikkünkben egy friss ítélőtáblai döntést elemzünk, amelyben a bíróságnak egy joghatósági kikötés személyi hatályáról kellett állást foglalnia.
A gazdasági élet egyre változatosabb szerződéseket hív életre, melyeket a polgári jogi kódexek nem szabályoznak. Jogvita esetén ilyenkor a bíróra hárul annak megállapítása, hogy a felek milyen szerződést kötöttek, és kell-e arra háttérjogként valamely Ptk.-ban nevesített szerződés szabályait alkalmazni. Egy friss ítélőtáblai döntésből, melyben az alperest irodánk képviselte, megtudhatjuk, hogy felhívhatja-e a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást nyújtó fél a megbízási szerződés szabályait kártérítési igényének megalapozására. A döntés fontosságát mutatja, hogy az a Bírósági Döntések Tára folyóiratban is közlésre került.
Az ismert mondás szerint hibázni emberi dolog. Így előfordulhat, hogy a munkáltató által előkészített szerződésbe elírás miatt olyan feltétel is bekerül, amely nem tükrözi a valós akaratát. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? És vajon elvárható a munkavállalótól, hogy felhívja a munkáltató figyelmét a hibára? A Kúria friss döntéséből megtudhatjuk a választ ezekre a kérdésekre.
Irodavezetőnk, dr.Schmidt Richárd 2022. január 1. napjától választottbíróként szerepel a Bécsi Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság listáján.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy jogszerű-e a munkáltató azonnali hatályú felmondása, ha abban a munkavállaló által a felmondást megelőzően elkövetett több, kisebb súlyú, már szankcionált jogsértésre hivatkozik. Rövid cikkünkben a Kúria döntését és a vonatkozó bírói gyakorlatot elemezzük.
A Kúria a közelmúltban döntött Megbízónk, egy BAFTA-díjas zeneszerző ügyében, aki egy francia céget perelt Magyarországon, mivel ez utóbbi a Megbízónk által szerzett zeneműveket online platformokon forgalmazott számítógépes játékokban jogsértő módon felhasználta. Amellett, hogy a magyar bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal a külföldi alperesek által elkövetett határon átnyúló szerzői jogi jogsértések elbírálására, az ügy másik nagy kérdése az volt, hogy a Megbízónk által adott eredeti felhasználási engedély kiterjed-e a perbeli felhasználásokra. Cikkünkben a Kúria döntését elemezzük.
A versenytilalmi megállapodás lehetővé teszi a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a védelmét a munkaviszony megszűnését követően is. Azonban a törvény szigorú követelményeket határoz meg a megállapodás kapcsán. Cikkünkben elemezzük a Kúria friss döntését, melyben az ellenérték pontos meghatározásának jelentőségét vizsgálta, hogy munkáltatóként minden esetben érvényes versenytilalmi megállapodást tudj kötni.
Kolléganőnk, Vereb Anita a Magyar Munkajogi Társaság „A véleménynyilvánítás joga a munkaviszonyban” címmel meghirdetett vitaülésén tartott előadást a közösségi médiában közzétett munkavállalói vélemények bírói gyakorlatáról.
Az elmúlt hetekben számos kérdés merült a koronavírus elleni védettségre vonatkozó, ún. „védettségi igazolvány”-ban feltüntetett adatok munkáltatói megismerésével kapcsolatban. Jogosult-e a munkáltató erre vonatkozó információt kérni a munkavállalójától, tárolhatja-e a munkavállalójára vonatkozó adatokat? Az alábbiakban többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója („Tájékoztató”) alapján.
A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság 2021. február 1. napjától választottbírói ajánlási listáján szerepelteti irodavezetőnket, dr. Schmidt Richárdot. A fenti esemény kapcsán kollégánk, dr. Vereb Anita egy rövid interjút készített Richárddal a választottbíráskodásról mint alternatív vitarendezési módról.
Az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Booking.com-ra regisztrált szálloda perelheti-e saját tagállamában a Booking.com-ot erőfölénnyel való visszaélés miatt. Rövid cikkünkben az ügy hátterét és az Európai Unió Bíróságának döntését elemezzük.
A Kúria egy friss döntésében a munkáltatók széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Egyrészt vizsgálta, hogy munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén kiterjed-e a felek joglemondása a versenytilalmi megállapodásból eredő igényekre. Másrészt a Kúria döntött arról, hogy érvényes-e a munkaszerződésben azon kikötése, amely alapján a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegése esetére előre meghatározott, 15 millió forintos kártérítést köteles fizetni a munkáltatónak. Rövid cikkünkben elemezzük a döntést.
Mióta 2020. nyár közepén az Európai Unió Bírósága (EUB) megsemmisítette a Privacy Shield-et és kérdésessé tette az általános adatvédelmi kikötések alkalmazhatóságát, arra vártunk, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) iránymutatást adjon arról, hogy hogyan lehet a GDPR-nek megfelelően személyes adatokat továbbítani az EGT-n kívülre. Az EDPB végre megtörte a csendet és kiadott egy 6 lépésből álló útmutatót, melyet jelen cikkben foglalunk össze.
A Kúria közelmúltban hozott ítéletében azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mi a következménye, ha munkáltatóként elmulasztod írásba foglalni a munkavállalód olyan munkaszerződését, amely próbaidő kikötést is tartalmazott. Érvénytelen, vagy érvényes ilyen esetben a próbaidő kikötése? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és választ adunk a fenti kérdésre.
2020 szeptemberétől megváltoztak a felnőttképzések szervezésére, illetve a felnőttképzőkre vonatkozó szabályok. A korábbi rendelkezésekhez képest egyrészt lényegesen több képzés minősül felnőttképzésnek, illetve sokkal több kötelezettséggel is jár egy-egy felnőttképzés lebonyolítása. A módosítások szinte minden munkáltatót érintenek, akik valamilyen képzést szerveznek a munkavállalóik számára. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a felnőttképzéssel kapcsolatos legfontosabb változásokat.
Tipikus esetben a felek között határozatlan időtartamra jön létre a munkaviszony, azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor bizonyos, például gazdasági okok miatt célszerű határozott időre szerződni. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire kell figyelni, ha határozott idejű munkaszerződést kötünk.
Milyen kockázatokkal jár, ha a munkavállalót - cégcsoporton belül vagy kívül - átmenetileg más munkáltatónál is foglalkoztatják? Létrejön-e új jogviszony, jár-e külön díjazás a munkavállalónak, vagy a régi munkaviszony keretében kell értékelni a munkavégzést? Rövid cikkünkben elemezzük a döntést és összefoglaljuk, hogy munkáltatóként mire érdemes figyelned akkor, ha a dolgozódat átmenetileg nem a munkaszerződés szerint kívánod foglalkoztatni.
Az angol jog választásának minősül, ha a fél egy magyarországi projekt miatt először Londonban indít pert? Milyen súllyal esnek latba a felek eljárásjogi cselekményei a szerződésre irányadó jog választása körében? Cikkünkben a Kúria egyik közelmúltbeli döntését elemezzük, amelyben többek között a hallgatólagos jogválasztás kérdésével foglalkozott.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli, az EU-USA Adatvédelmi Pajzsot érvénytelenítő ítélete számos kérdést felvetett a személyes adatok nemzetközi továbbításával kapcsolatban. Azok a cégek, akik rendszeresen továbbítanak személyes adatokat az Egyesült Államokba és USA-beli szolgáltatókat használnak, bizonyára felteszik maguknak a kérdést: megtehetjük ezt a továbbiakban is? Ha nem, akkor mit csináljunk most? Rövid cikkünkben összefoglaljuk az EUB ítéletét és a jelenlegi helyzetet.
Az Európai Unió elfogadta az ún. P2B (Platform-to-business) rendeletet, mely fokozottabb védelmet biztosít a cégeknek az erőfölényes helyzetben lévő online közvetítő szolgáltatókkal szemben mint például az Amazon, eBay, Booking.com, vagy hasonló online piacterek. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a 2020. július 12-től alkalmazandó Rendelet fontosabb előírásait.
Egy korlátolt felelősségű társaság „induló vagyonát” a törzstőkéje adja, ami a tagok által szolgáltatott törzsbetétekből tevődik össze. Mivel a tagok az alapítást követő időpontot is meghatározhatnak az egyes törzsbetétek teljesítésére, előállhat olyan helyzet, hogy a tag később már nem, vagy csak részben tudja befizetni a törzsbetétjét. Tekintve, hogy ez számos nem kívánt következménnyel jár, a tőkeprobléma rendezése valamennyi érintett közös érdeke, melynek lehetséges módjait cikkünkben összegezzük.
Magyarországon minden idők legmagasabb összegű bírságát szabta ki az adatvédelmi hatóság, a NAIH a GDPR megsértése miatt a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. ellen. Lássuk mi vezetett a 100 Millió Forint összegű bírsághoz.
A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben módosultak a polgári peres eljárások szabályai: a legfontosabb eltérés az volt, hogy a bíróságok vagy egyáltalán nem, vagy csak elektronikus úton tartottak tárgyalásokat. A járvány mérséklődésére tekintettel 2020. június 1-től a peres eljárások – kisebb eltérésekkel – visszatérnek a „normális” kerékvágásba. Rövid cikkünkben összefoglaljuk az új szabályokat.
A Kúria egy közelmúltban közzétett döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondásának alapos indoka lehet-e, ha a munkavállaló a munkáltató egyik tevékenységéhez szorosan kapcsolódó holnapot működtet. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a Kúria döntését és röviden elemezzük, hogy munkáltatóként milyen tanulságokat vonhatsz le az ügyből.
A koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben számos európai országban munkahely-mentő intézkedésként az állam átvállalja a munkavállalók bérének egy részét. A Kormány Nagypénteken megjelent – és április 21. napján már módosított – rendelete alapján végre Magyarországon is lehet állami támogatást igényelni rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás esetére. Cikkünkben a támogatás jellemzőit, valamint az igénybevétel legfontosabb feltételeit mutatjuk be.
A koronavírus járvány és az emiatt elrendelt veszélyhelyzet a polgári és gazdasági peres eljárásokat is érinti. Rövid cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen változásokkal kell számolni a folyamatban lévő és megindítani tervezett eljárásokban.
A koronavírus járvány az egész világon érezteti áldatlan hatását, szinte nincs olyan szektor, amelyet a vírus hatásai ne ráztak volna meg. Ebben a nehéz helyzetben a magyar munkáltatók számára is kérdéses, hogyan gazdálkodjanak erőforrásaikkal és hogyan védjék meg a dolgozóikat. A kormány 2020. március 19. napjától hatályos rendelete néhány olyan eszközt ad a munkáltatók kezébe, amely segíthet működésük optimálisabb megszervezésében és a védekezésben. Rövid cikkünkben ezeket foglaljuk össze.
A koronavírus immár Magyarországon is megjelent: jelen cikk írásakor 9 fertőzött és 67 karanténban elkülönített személyt tartanak nyilván. A vírus miatt a munkáltatóknak is fájhat a feje, sokszor nem egyértelmű ugyanis, hogy hogyan kell kezelni a helyzetet munkajogi szempontból. Rövid cikkünkben pár jellemző eset bemutatásán keresztül ismertetjük a vonatkozó munkajogi szabályokat.
Az európai adatvédelmi hatóságok az elmúlt hónapokban sem tétlenkedtek, munkásságukból öt érdekes közelmúltbéli ügyet gyűjtöttünk össze. Az adatvédelmi hatóság rendkívül széles mérlegelési jogkörét jól mutatja, hogy volt olyan eset, ahol a tagállami hatóság csak 2.000 Euro bírságot szabott ki a GDPR megsértése miatt, de akadt olyan cég is amelyet 11,5 Millió Euro összegre büntettek! Folytasd az olvasást, ha szeretnéd megtudni, hogyan kerüld el a hasonló drága hibákat.
Közelmúltban közzétett döntésében az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) a munkahelyi e-mail fiók magáncélú használatának és ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozott. Mivel a téma minden olyan munkáltatót érinthet, aki a munkavégzés céljára e-mail fiókot bocsát a dolgozói rendelkezésére, rövid cikkünkben összefoglaljuk a döntés legfontosabb megállapításait.
Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a munkáltató gazdasági érdekei és a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jog között? Korlátozhatja a munkáltató a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát és megszüntetheti a munkaviszonyt egy blogbejegyzés miatt? Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) ezekkel a kérdésekkel foglalkozott egy friss döntésében, amelyet egy magyar kérelmező ügyében hozott. Rövid cikkünkben összefoglaljuk a tényeket és a Bíróság megállapításait.
Bizonyára senki előtt sem ismeretlen az a jelenség, amikor egy honlap betöltésekor felugrik az ablak és arról tájékoztatnak bennünket, hogy a honlapon sütiket használnak. A GDPR hatályba lépése óta pedig még inkább kiemelt téma lett a „sütizés”. Nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) is a sütiknek szentelte figyelmét. Olvasd el rövid cikkünket, ha a honlapodon te is használsz sütiket és tudni szeretnéd, hogy mire érdemes figyelni az EUB új döntésének fényében.
A Kúria nyáron egy olyan ügyben hozott döntést, amelynek központi kérdése az volt, hogy jogszerű volt-e munkavállaló munkavégzés céljára használt telefonjának ellenőrzése a munkáltatója által. Bár a GDPR hatálybalépése miatt a jogszabályi környezet részben módosult, ennek ellenére a döntés érdekes tanulságokkal szolgálhat. Olvasd el rövid cikkünket, ha tudni szeretnéd, hogy ellenőrizheted-e a dolgozód munkavégzésre használt telefonját.
Az Európai Unió Bírósága a nyári szünet előtt döntést hozott egy a Facebook-ot is érintő adatvédelmi kérdésben. A döntés érdekes és tanulságos lehet mindenki számára, aki a honlapján elhelyezi a Facebook „Tetszik” gombot. Rövid cikkünkben a Bíróság legfontosabb megállapításait foglaljuk össze.
Úgy folytatni a kamerás megfigyelést, hogy az a GDPR-nek is megfeleljen, elég nagy kihívást jelent a magyar cégek számára. A GDPR-megfelelés egyik leglényegesebb területe, hogy az adatkezelő milyen tájékoztatást nyújt az érintetteknek (pl. a munkavállalóknak vagy a vevőknek) a kamerázásról. Szerencsére az Európai Adatvédelmi Testület, az EU adatvédelmi hatósága a közelmúltban közzétette a témával kapcsolatos iránymutatást. Olvasd el rövid cikkünket, hogy megtudd, mit kell feltétlenül tartalmaznia a kamera adatkezelési tájékoztatódnak.
Pár nap híján egy évvel a GDPR hatálybalépése után az Adatvédelmi Hatóság kiosztotta az eddigi legmagasabb összegű adatvédelmi bírságot Magyarországon. A célpont nem más, mint a legnagyobb magyar fesztiválszervező cég, akinek a közönség a SZIGET, a VOLT és a Balaton Sound fesztiválokat is köszönheti. A NAIH a fesztiválokon alkalmazott beléptetés folyamatát, illetve az ennek során végzett adatkezeléseket vette górcső alá. Rövid cikkükben összefoglaljuk, hogy milyen hibákat tárt fel a NAIH.
Milyen alapon lehet töröltetni az olyan védjegyet, amely teljesen megegyezik egy világhírű focista nevével? Milyen tényezőket kell figyelembe venni annak eldöntésekor, hogy a védjegy jogosultja rosszhiszemű volt-e a bejegyzéskor? Az Európai Unió Bírósága egyik friss döntésében választ adott ezekre a kérdésekre, mi pedig röviden összefoglaljuk az ítéletet.
Védjegybitorlás-e az, ha a védjegyhez hasonló megjelölést másik áruosztályba tartozó terméken helyezik el? Felléphet-e ilyen esetekben a védjegyjogosult az állítólagos bitorló ellen? Az Európai Unió Bírósága ezekre a fogas kérdésekre adott választ friss döntésében, melynek főszereplője egy védjegybitorló fogkrém volt. Cikkünkben összefoglaljuk a Bíróság ítéletét.
Nem áprilisi tréfa, hogy majdnem egy évvel a GDPR hatályba lépése után, április 1-jén az Országgyűlés végre elfogadta a GDPR “végrehajtási” törvényt. A törvény a magyar jogrendszer számos területét harmonizálja a GDPR-el, ugyanis több mint 80 jogszabályt módosít. Rövid cikkünkben összegyűjtöttük az 5 legfontosabb változást.
A Kúria friss döntésében a központi kérdés az volt, hogy hogyan kell meghatározni a munkaszerződésben a munkavégzés helyét. Első ránézésre mi sem egyszerűbb ennél, és talán meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen kérdés eljut a legmagasabb bírói fórumhoz. A döntést összefoglaló rövid cikkünkből azonban kiderül, hogy munkáltatóként miért kell a munkahely fogalmát pontosan megfogalmazni és ennek hiánya milyen következményekkel járhat.
A magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH még 2018. decemberében kiosztotta az első olyan adatvédelmi bírságot, amely a GDPR megsértésén alapul. Úgy látszik, hogy a NAIH az első fecskénél a marketingből ismert „early bird” kedvezményt alkalmazta. A bírság összege ugyanis nem kiemelkedően magas ahhoz képest, hogy érintetti jogok megsértése miatt kellett kiszabni. Na de lássuk az ügy részleteit.
Míg meg sem száradt a tinta a francia adatvédelmi hatóság Google-ügyben hozott döntésén, a német versenyfelügyeleti hatóság most a másik óriással, a Facebook-al szemben hozott elmarasztaló határozatot jogsértő adatkezelési gyakorlata miatt. Gondolom most felmerül benned a kérdés, hogy mi köze az adatvédelemnek a gazdasági versenyhez? Nos, olvasd el rövid cikkünket és megtudhatod, „hogy kerül a csizma az asztalra”.
A GDPR előkészítése során többször elhangzott szakmai körökben, hogy a világ legszigorúbb adatvédelmi szabályozásának fő célpontja a Google és Facebook. Nos, kicsivel több mint fél évvel a GDPR hatályba lépése után a Google-ra le is sújtott a francia adatvédelmi hatóság kardja. Lássuk miért is kínálta meg hatóság a tech óriást egy szerény 50 Millió Eurós bírsággal?
Vajon meg lehet állapodni egy vezető állású munkavállalóval, hogy a munkaviszony megszűnése után ne legyen a munkáltató versenytársa, úgy hogy ezért nem kap külön díjazást? A Kúria vezető munkavállaló esetében úgy tűnik máshol látja a szerződéses szabadság korlátait, mint a jogalkotó. A friss döntést cikkünkben elemezzük.
Észrevetted már, hogy ha sokat foglalkozol egy témával, akkor elkezded mindenbe belelátni? Számomra 2018-ban egyértelműen a GDPR volt az, ami ilyen módon beszivárgott a magánéletembe. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy összegyűjtsem az év GDPR bakijait, amelyeket a kollégáimmal tapasztaltunk. Természetesen a főszereplőink nem utaztak olyan nagyban, mint a Facebook és „kis barátai”, viszont ezek a történetek jól mutatják, hogy milyen könnyű elcsúszni egy banánhéjon, ha GDPR megfelelésről van szó.
Magyarországon üzemeltetsz webshopot, de nem szolgálsz ki német vevőket? Ezzel az eljárással megsértheted az uniós jogot, egészen pontosan a Geo-blocking Rendeletet, amely határokon átnyúló kereskedelem esetén tiltja a vevők közötti megkülönböztetés bizonyos formáit. Cikkünkben összefoglaljuk a 2018. december 3-től alkalmazandó új jogszabály leglényegesebb elemeit.
Néhány hete robbant a hír, hogy az Egyesült Királyság adatvédelmi hatósága (ICO) meghozta az első GDPR-el kapcsolatos határozatát. A célpont az AggregateIQ Data Services nevű kanadai cég, amely állítólag brit állampolgárok személyes adatait használta fel politikai üzenetek terjesztéséhez. Olvasd el a cikkünket, hogy megtudhasd az ügy részleteit és azt, hogy miért tartom különösen érdekesnek.
Bizonyára hallottál róla, hogy a British Airways néhány héttel ezelőtt nagyon komoly adatvédelmi incidenst szenvedett. A tudósítások szerint 380.000 utas adata került veszélybe egy 16 napos időszak alatt. Az ügyet nagy médiafelhajtás kísérte, egyes sajtóorgánumok pedig giga GDPR-bírságot és a BA elleni csoportos perlést vetítették előre. Mivel az eset körülményeit még jelenleg is vizsgálják, ahelyett hogy bírságokkal kapcsolatos jóslatokba bocsátkoznék, inkább arról írok, hogy a British Airways (BA) hogyan kezelte az ügyet és mit lehet ebből tanulni.
Remélem, hogy a Magyar Kosárlabda Szövetség a játékhoz jobban ért, mint az adatvédelemhez. Az utóbbiban ugyanis nem jeleskednek, az Adatvédelmi Hatóság pedig a „faltokat” bírsággal jutalmazta. Nézzük, milyen hibákat követett el a Szövetség, melyeket jobb, ha cégeddel elkerülsz.
Vonatkozik-e rád a GDPR, ha a személyes adatokat csak papír alapon gyűjtöd? Adatkezelőnek minősülsz-e, ha nem szabod meg, hogy partnereid pontosan milyen személyes adatokat gyűjtsenek és nem is férsz hozzá az adatokhoz? Cikkünkből, mely az Európai Unió Bíróságának a Jehova Tanúi Közösség ügyében hozott döntését elemzi, választ kaphatsz ezekre a kérdésekre.
Az Adatvédelmi Hatóság a közelmúltban 2 Millió Forintra bírságolta meg a Magyar Telekomot jogsértő közvetlen üzletszerzési gyakorlata miatt. Bár a döntést a Hatóság még nem a GDPR alapján hozta, érdemes áttekinteni, hogy milyen hibákat követett el a Telekom. A GDPR után ugyanis az ilyen fiaskók valószínűleg sokkal borsosabb bírságot vonnak majd maguk után.
A GDPR tévhitek miatt olykor ott is adatvédelmi problémát láthatsz, ahol nincs, vagy ami még rosszabb, nem látsz problémát ott, ahol valójában van. Egy sikeres GDPR megfelelés projekt érdekében célszerű elkerülnöd mind a két fenti hibát. Hogy ebben segítsünk, az 5 leggyakoribb általunk tapasztal GDPR tévhitet tisztázzuk cikkünkben.
Úgy gondolod, hogy ha cégednél adatvesztés, adatlopás vagy egyéb incidens történik, akkor azt jobb titokban tartani? Tévedsz, ugyanis ha az incidens kockázattal jár az érintettek jogaira nézve, akkor be kell jelentened az Adatvédelmi Hatóságnak, ha pedig ez a kockázat magas, akkor az érintetteket is értesítened kell. Rövid cikkünkben 5 olyan tényezőt említünk, amelyet meg kell fontolnod, amikor döntesz arról, hogy szólj-e az incidensről.
Úgy gondolod, hogy egy adatvédelmi incidens csak a kiberbűnözés következménye lehet? Tévedés, ugyanis bizonyos körülmények között egy egyszerű emberi hiba, például egy céges laptop elvesztése is adatvédelmi incidensnek minősülhet. Rövid cikkünkben elmagyarázzuk, hogy mi is az az adatvédelmi incidens, és hogyan kezelj egy ilyen nemkívánatos eseményt a GDPR-nek megfelelően.
Manapság lehetetlen elképzelni egy munkahelyet internet és e-mail nélkül. A megszámlálhatatlan előnyön túl viszont a digitális technológia használata jelentős kockázatokat is magával hordoz a munkáltatókra nézve. Mivel a hazai munkajog nem tud lépést tartani a fénysebességgel fejlődő digitális világgal, munkáltatóként muszáj felzárkóznod, hogy elkerüld az ebből adódó esetleges munkaügyi vitákat. Ebben a rövid cikkben bemutatjuk az 5 legfontosabb okot, amiért a cégednek megéri internet-használati szabályzatot bevezetni.
Tavaly a vizsgált webáruházak 88%-a megsértette a rájuk irányadó szabályokat, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig bejelentette, hogy továbbra is a webáruházak lesznek ellenőrzéseik elsődleges célpontjai. Cikkünkben röviden összegezzük, melyek a leggyakoribb jogsértések és webshop üzemeltetőként milyen következményekkel lehet számolnod.
Egy osztrák magánszemély által a Facebook ellen indított perben az Európai Bíróság arról döntött, hogy egy európai fogyasztó mikor perelheti be a saját országában a közösségi média óriást. Rövid cikkünkben az Európai Bíróság döntését elemezzük.
A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság általában azért szokta elmarasztalni Magyarországot, mert a túl lassú hazai ítélkezés miatt sérül a „fair” eljáráshoz való jog, mint alapvető emberi jog. A Bíróság legutóbbi Magyarországot elmarasztaló ítélete azonban éppen ellenkezőleg, egy túl gyors bírói döntés miatt született. Az ügy részleteit cikkünkben fejtjük ki.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a közelmúltban tette közzé a Magyar Szcientológiai Egyház jogellenes adatkezeléséről hozott határozatát. A Hivatal a maximális 20 Millió Forintos bírságot szabta ki, figyelembe véve az érintettek jelentős számát és a jogsértés kiemelkedő súlyát. A Szcientológiai Egyháznak szerencséje van, hogy az Adatvédelmi Rendelet még nem alkalmazandó, különben a bírság 20 Millió Forint helyett akár 20 Millió Euro is lehetett volna. Ugyanakkor az egyház által elkövetett hibák az Adatvédelmi Rendelet alapján is jogsértésnek minősülnek, ezért összegyűjtöttem 5 hibát, amiből okulni lehet.
Nemrég megjelent cikkében a Guardian arról számolt be, hogy egy japán nő meghalt, miután egy hónapban 159 túlórát teljesített. Japánban ez nem egyedülálló eset, ugyanis erre a jelenségre a japán nyelv egy külön szóval rendelkezik, mely a “karoshi”. Természetesen ez ettől még kirívó esetnek számít, amely az európai munkakultúrától igen távol áll, mindazonáltal érdemes elolvasni a soron következő 4 legfontosabb tudnivalót a túlóra magyarországi szabályozásával kapcsolatban.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egy nemrég közzétett ítéletében kimondta, hogy a dolgozók munkahelyi üzenetváltásainak megfigyelése csak bizonyos korlátok között lehetséges. Az ítélet adta az ötletet, hogy összegyűjtsek öt olyan területet a munka világából, ahol felmerülhet a munkavállalók személyes adatainak kezelése és ezzel együtt az Adatvédelmi Rendelet alkalmazása.
Kolléganőm, Viktória jelentős összegeket hajt be olyan légiutasok részére, akiknek késett vagy törölték a járatát. Annak, aki gyakran utazik repülőgéppel, érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen jogai vannak az efféle kellemetlenségekkel kapcsolatban. A kártalanítás feltételeiről kérdezem Viktóriát.
Míg az ügyfélkapu neve sokak számára ismerősen cseng és azt rendszeresen használják, újdonságként hathat, hogy immáron a cégek is kötelesek létrehozni a saját „kapujukat”, ami nem más mint a cégkapu. A regisztrációs felület már elérhető, sőt 2017. augusztus 30-ig létre is kell hozni a cégkapunkat, a jogszabály által biztosított türelmi idő miatt 2017. év végéig még büntetlenül lehet cégkapumentes életet élni. 2018. január 1-től azonban már szankciókra számíthatnak azok a cégek, akik nem léptek be a kapun. Rövid cikkünkből megtudhatják, hogy pontosan mire is szolgál a cégkapu és hogyan kell regisztrálni.
Korábbi cikkünkben már említettük, hogy az Európai Adatvédelmi Rendeletet (“Rendelet”) 2018 májusától kell alkalmazni. Egy éved van tehát arra, hogy céged folyamatait megfeleltesd a Rendelet szabályainak. A felkészültég hiánya akár 20 millió Euros bírsághoz is vezethet, ám még ennél is súlyosabb lehet a céged jó hírnevét érintő veszteség, melyet egy komolyabb adatvédelmi incidens okozhat. Egy megfeleltetési projektet sosem könnyű elkezdeni. Azért, hogy ezt egy kicsit könnyebbé tegyük, összegyűjtöttük az 5 legfontosabb kérdéskört, amelyet érdemes tisztázni, mielőtt beleveted magad a részletes megvalósításba.
Követőink bizonyára tudják, hogy Irodánk tagja az International Law Firms (ILF) nevű szervezetnek, amely független kis és közepes ügyvédi irodák nemzetközi hálózata. Az idei évben az ILF regionális konferenciája a festői Bécsben került megrendezésre. Osztrák Kollégáink egy kiváló konferenciát szervezetek, amelyen több mint 25 tagunk képviseltette magát.
Feltételezem, hogy az adatvédelem szó nem igazán hoz lázba, sőt ami még ennél is rosszabb, már most abbahagynád a cikkünk olvasását. Mégis megéri 5 percet szánni az Európai Adatvédelmi Rendelet (Rendelet) 5 legfontosabb hatásáról szóló cikkünk elolvasására. A Rendelet csak 2018 májusában fog hatályba lépni, ami azt jelenti, hogy most még elegendő idő van az új adatvédelmi szabályokra való felkészülésre.
Olvasd el rövid összefoglalónkat egy a Kúria által a felmondás okszerűsége körében hozott döntésről és tanulj a "Pató Pál Kft." hibájából.
Irodánk 2017 januárjában csatlakozott a Magyarországi Belga Üzleti Klubhoz és márciusban lehetőségünk nyílt egy előadás keretében bemutatkozni.
Új mintaszerződés bemutatása - Szoros együttműködésben Megbízónkkal kidolgoztunk egy új mintaszerződést, amelyet Megbízónk hazai beszerzésinél fog alkalmazni. Célunk az volt, hogy egy könnyen használható, mégis a Megbízók számára széleskörű jogi védelmet biztosító szerződést szerkesszünk.
Egy hazánkban végzett kutatás során a megkérdezett munkáltatók a nők foglalkoztatásának legfontosabb előnyei közé sorolták az empátiát, a kompromisszumra való hajlandóságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodókészséget. A válaszadók ugyanakkor elismerték, hogy a gyermekvállalással és –neveléssel járó nehézségek okozzák számukra a legtöbb problémát a női munkavállalókkal kapcsolatban. Rövid összefoglalónkban néhány olyan tudnivalót mutatunk be, amire érdemes, ha várandós vagy kisgyermekes nőt foglalkoztatunk.
Az Új Ptk. hatálybalépésekor sokan úgy vélekedtek, hogy mostantól a vezető tisztségviselők már saját (magán)vagyonukkal is felelnek a társaság által okozott károkért. Ezzel összefüggésben az ügyvezetői felelősségbiztosítások piaca korábban soha nem látott mértékben megélénkült. Több mint egy évvel az Új Ptk. hatálybalépését követően a kép tisztulni látszik, és úgy tűnik izgalomra semmi ok, az ügyvezetők felelőssége alapvetően nem változott.
A bérköltséget, mint a vállalati kiadások egyik jelentős részét a legtöbb munkáltató csökkenteni szeretné, ugyanakkor az anyagi juttatás az egyik legfontosabb munkaerő ösztönző tényező. A bérezési rendszer kialakításakor ezért fontos, hogy a béröltség csökkentése ne okozzon motivációvesztést a munkavállalóknál. Rövid összefoglalónkban 5 tippet osztunk meg, amelyek segíthetnek az optimális juttatási rendszer kialakításában.
Minden felperes rémálma egy megnyert pert követően azzal szembesülni, hogy az adóstól nem lehet behajtani a követelést, mert már semmi sincs a nevén. Mégis előfordulhat, hogy nincs veszve minden, mert amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a szerződés „fedezetelvonó”, úgy az a jogosult irányában hatástalan lesz. De mikor fedezetelvonó egy szerződés? Rövid cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a bírói gyakorlat alapján.
Megválni egy dolgozónktól általában nem kellemes. Ennél már csak az a rosszabb, amikor a volt kollégát mint felperest a munkaügyi bíróságon látjuk viszont az ellenünk indított munkaügyi perben. Ennek elkerülése érdekében még a munkaviszony megszüntetése előtt érdemes megfontolni néhány dolgot, melyet a jelen cikkben gyűjtöttünk össze.
Egy munkavállalói kézikönyv nemcsak arra alkalmas, hogy meghonosítsa a munkáltatónál irányadó belső szabályokat, hanem számos jogvitát is megelőzhet. Ennek ellenére még kevés munkáltató él ezzel az eszközzel, holott a 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyve támogatja alkalmazását. Rövid cikkünkben olvashat arról, hogy mi a munkavállalói kézikönyv, melyek az előnyei és adunk néhány ötletet, hogy mit tartalmazzon.