Amint arra legutóbbi cikkünkben is utaltunk, az írásbeliség kapcsán a Polgári Törvénykönyvben lefektetett szabályok iránymutatásul szolgálnak valamennyi jogterület kapcsán. Ebből kifolyólag cikksorozatunkban az egyes jogterületek vizsgálatát a polgári joggal fogjuk kezdeni. Körbejárva a bírói gyakorlatot látni fogjuk, hogy a többi jogághoz képest a polgári jogi területen szigorúbb felfogással találkozhatunk és a hétköznapi értelemben vett írásbeli kommunikáció sok esetben nem felel meg az írásbeliség polgári jogi kritériumainak .
A nyilatkozatok írásba foglalása azon túl, hogy elősegíti az egyes tények, nyilatkozatok bizonyíthatóságát, sok esetben az érvényesség feltétele is, így jelentősége elvitathatatlan. Amikor írásbeliségre gondolunk, általában a papíralapú, kézzel aláírt dokumentumok jutnak eszünkbe. Azonban a technológia fejlődése óta egyre inkább teret nyernek a különböző digitális megoldások, mint az elektronikus aláírás, az e-mail, vagy egy SMS. Mindazonáltal kérdés, hogy ezen modern megoldások valóban megfelelnek-e az írásbeliség kritériumainak. Tekintettel arra, hogy egy viszonylag friss, illetve folyamatosan fejlődő kérdéskörről van szó, melyre az egyes jogterületeken különböző válaszokat találunk, egy több részes cikksorozatban fogjuk körbejárni ezt a témát, mely az üzleti élet valamennyi szereplőjét bizonyára érinti. Jelen cikkünkben bemutatjuk az írásbeliség jogi alapjait és utánajárunk, hogy milyen esetekben merül fel annak kötelező alkalmazása. Majd körbejárjuk, hogy a modernizáció folytán melyek a „hagyományos” írásbeli forma kihívói. Végül pedig bemutatjuk, hogy a cikksorozatunkban mely jogterületeket fogunk részletesen megvizsgálni.
Az év elejével a Munka Törvénykönyve több lényeges rendelkezése is módosult, a jogszabályváltozás valamennyi hazai munkáltatót érinti. A munkáltatónak érdemes felülvizsgálni a munkaügyi sablonok, szabályzatok, illetve HR folyamatok megfelelőségét, valamint felkészülni a megváltozott, illetve új szabályok alkalmazására. Cikkünkben a főbb változásokat ismertetjük a teljesség igénye nélkül.
Vajon egy érvényes, de nem alkalmazható bírósági kikötés figyelembe vehető-e „hallgatólagos” joghatósági megállapodásként? Megalapozza-e egy ilyen kikötés egy tagállam bíróságainak joghatóságát a Brüsszel I Rendelet alapján? Fenti kérdést a Kúria egy döntése alapján járjuk körül, melyet egy magyar és egy román cég határon átnyúló jogvitájában hozott.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy az outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán az azzal elérhető előnyökön túl egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, mely a munkáltató személyében bekövetkező változás. Bemutattuk, hogy munkavállalók vagy tárgyi eszközök külsős cégnek történő átadása során különös körültekintéssel kell eljárni, hiszen lehetséges, hogy speciális szabályok lépnek életbe az erőforrások átadása miatt. Jelen, második cikkünkben az „átadás” szempontjait vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
A manapság népszerű outsourcing, azaz külső cégre történő kiszervezés kapcsán mindenkinek az azzal elérhető megtakarítás, átláthatóbb cégméret, áthárítható felelősség jut eszébe. Fontos azonban, hogy a kiszervezés tervezésekor a fentieken kívül egy speciális munkajogi szabályt is figyelembe kell venni, annál is inkább, mert egy szabálytalan kiszervezés miatti munkaügyi per költségesebb lehet, mint a kiszervezéstől várt megtakarítás. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkben a szabályozás elméleti hátterét, a cikk második részében pedig a gyakorlati működését vizsgáljuk a magyar, illetve uniós bírói gyakorlat alapján.
Az üzleti életben sokszor előfordul, hogy a felek megkötnek egy jogviták esetére bírósági kikötést is tartalmazó szerződést, melyből aztán csak évek, sőt évtizedek múlva lesz jogvita. Milyen hatással van az időközben bekövetkezett jogszabály változás a bírósági kikötésre? A szerződéskötéskor, vagy a perindításkor hatályos szabályok szerint kell eldönteni, hogy alkalmazható-e a kikötés? A kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése alapján elemezzük.
Munkaidővel kapcsolatos cikksorozatunk zárásaként a munkaidővel kapcsolatban legtöbb vitát generáló kérdéshez, a rendkívüli munkaidő (köznapi nevén túlóra) problémaköréhez érkeztünk. Míg egy futószalag mellett dolgozó munkavállaló esetén legtöbbször evidens a többletmunka ellentételezése, vezetői, vagy előmenetellel kecsegtető pozíciókban sokszor a munkakör velejárójának tekintik és elvárják, hogy a munkavállaló „rugalmasan kezelje” a munkaidő kérdését. Cikkünkben utánajárunk, hogy a munkáltató jogszerűen mentesülhet-e a túlórával kapcsolatos bérpótlék fizetés alól.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a munkáltató által történő egyenlő munkaidő-beosztást, mely legtöbbször a –munka világában alapvetésnek tekinthető– napi 8 órás munkarendet jelenti. A munkáltató hatékony működése azonban sok esetben nem oldható meg ebben a rendszerben és szükségessé válik a munkaidő szabadabb, a munkáltatói igényekhez jobban igazodó beosztása. Jelen cikkünkben az erre szolgáló munkajogi eszközzel, vagyis az egyenlőtlen munkaidő-beosztással és annak a megvalósítására szolgáló munkaidőkerettel és elszámolási időszakkal kapcsolatos szabályozást fogjuk körül járni, melyeket gyakorlati elterjedtségük ellenére igen kevesen ismernek.
A nemzetközi polgári perjog alapelve szerint az alperes általában csak a saját országa bíróságai előtt perelhető. Ez azonban nagyon megnehezíti a felperes dolgát, aki több, különböző országban lévő alperes ellen kívánja jogát érvényesíteni. Kiterjeszthető-e az egyik ún. horgony-alperessel szemben fennálló magyar joghatóság a többi külföldi alperesre is? Cikkünkben a 2018-ban hatályba lépő új szabályok gyakorlati alkalmazását elemezzük a Kúria friss döntése alapján.
Előző cikkünkben megvizsgáltuk a munkaidő kapcsán felmerülő alapfogalmakat, valamint tisztáztuk, hogy mikor is beszélünk munkaidőről, annak érdekében, hogy a munkaidő komplex rendszere könnyebben megérthető legyen. Jelen cikkünkben a beosztható munkaidő mennyiségét és beosztásának szabályait fogjuk körbejárni. Elsőként megvizsgáljuk, hogy pontosan milyen időtartamokkal gazdálkodhatunk, majd a munkaidő-beosztás fajtáit és a beosztással kapcsolatos követelményeket járjuk körbe.
A követelésbehajtás meghiúsulásának gyakori oka, hogy az adós cég ügyvezetője az évekig tartó pereskedés alatt elvonja a cég vagyonát majd „bedönti” a céget. Ilyen esetben a hitelezők egy speciális eljárásban az ügyvezetőtől követelhetik a kielégítetlenül maradt követeléseik megtérítését. Cikkünkben egy friss bírósági döntés apropóján vizsgáljuk, hogy ilyenkor az általában „sötétben tapogatózó” hitelezők hogyan tudják sikeresen bizonyítani az ügyvezető általi vagyonkimentést vagy egyéb visszaélést.
A Smartlegal blogon már korábban is előfordult, hogy egy összetett munkajogi témakört egy cikksorozaton keresztül mutattunk be. A munkáltatói felmondásról szóló sorozatunk után most a munkajog másik sarokkövét vizsgáljuk meg részletesen, mely kapcsán szintén számos tévhit kering a köztudatban, melynek adott esetben súlyos anyagi következményei lehetnek a munkáltató oldalán. Ez a munka-és pihenőidő, mely témakört változatosságára és összetettségére tekintettel több részes cikksorozatunkban elemzünk, hogy az olvasó átfogó képet kapjon.
„Strasbourgi pereskedés” helyett egy 2022. januártól hatályba lépő új jogszabály alapján egy hazai eljárásban lesz érvényesíthető a magyar állammal szemben a polgári perek elhúzódása miatti kártalanítási igény. Cikkünkben megvizsgáljuk a perelhúzódás kérdését hazai viszonylatban, majd bemutatjuk a jogsérelem orvoslására bevezetett új eljárást.
Milyen feltételek fennállása esetén indíthat pert a kisebbségi tag a gazdasági társaságnak kárt okozó ügyvezetővel szemben a társaság nevében, ha a tagok többsége ezt nem támogatja? Megszorítóan, vagy tágan kell-e értelmezni e feltételek fennállását? Fenti kérdéseket a Kúria egy közelmúltban hozott döntése kapcsán elemezzük.
Munkáltató utasításának megtagadása, igazolatlan távollét, szándékos károkozás… Pár esetkör, amikor a munkavállaló elbocsátásának indokoltsága viszonylag könnyen megállapítható. Mi a helyzet azonban, ha a munkavállaló nem követ el a fentiekhez hasonló, kirívó kötelezettségszegést, azonban a munkatársai összeférhetetlennek tartják, nem tudnak vele együttműködni, netán tartanak tőle. Megalapozhatja-e az elbocsátást a másokkal összeférhetetlen, a munkahelyi légkört romboló viselkedés? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ a hazai bírói gyakorlat tükrében.
Perelhető-e Magyarországon a Brüsszel I Rendelet alapján a külföldi székhelyű alperes nemzetközi adásvételi szerződés hibás teljesítése esetén, ha a teljesítés helye külföldön van? Megalapozhatja-e a magyar bíróság joghatóságát, ha az alsóbb fokú bíróság a per kezdetén kifejezetten megállapítja joghatóságát? Hogyan kell értelmezni az EXW kikötést a Brüsszel I Rendelet alapján? Cikkünkben a Kúria friss döntését elemezzük.
Egy munkavállaló hosszabb távolléte esetén gyakori, hogy a helyettesítésére határozott idejű munkaszerződéssel helyettest vesznek fel. Sajnos előfordul, hogy a helyettesített munkavállaló visszatérésekor munkajogi vita alakul ki. A cikkünkben bemutatott jogesetben a Kúria azt vizsgálta, hogy a helyettesítés végén hogyan szűnik meg a helyettes munkaviszonya. A cikkünkből megismerheted a Kúria döntését, illetve, hogy mikre figyelj munkáltatóként, hogy a helyettesítés lezárása zökkenőmentes legyen. (Cikkünkben a BH 2021.2.51 számon közzétett jogesetet ismertetjük)
A munkaviszony megszüntetése érzékeny terület, a folyamat pedig nem mindig zajlik zökkenőmentesen. Előfordul, hogy az események sodrában mindkét fél felmondást közöl, vagy a fél később megváltoztatja a korábbi nyilatkozatát. A munkáltatónak az ilyen helyzetekre is fel kell készülnie, hiszen nem ritka, hogy egy rosszul koordinált felmondás után a munkavállaló pert indít és a „kenyértörésre” végül a bíróság előtt kerül sor.
Ismét nyakunkon a Black Friday – az időszak, amikor az internetes boltok és a fogyasztóvédelmi hatóság minden évben akcióba lendülnek. Mivel a rekordméretű kedvezményekről és GVH bírságokról már bizonyára Te is olvastál, cikkünkben arról lesz szó, hogy tudtod nélkül a saját vállalkozásod is könnyen a fogyasztóvédelem mezsgyéjére kerülhet, mely esetben a szerződésekre speciális szabályok vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan ismerheted fel ezeket a helyzeteket és természetesen a kötelezettségekre is kitérünk.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem szabályozza egyértelműen a dolgozók munkaviszonyának jogi kereteit, mely később munkajogi perhez vezet. Ez történt a Kúria által vizsgált esetben is, ahol a munkavállaló munkarendje kapcsán jogvita alakult ki, melynek tétje többmillió forint túlórapénz megfizetése a munkavállaló számára. Rövid cikkünkben elemezzük a Kúria döntését és levonjuk a következtetéseket, hogy munkáltatóként ne kerülj hasonló helyzetbe.
Habár az Egyesült Királyság már 9 hónapja kilépett az EU-ból, az év végéig tartó átmeneti időszak alatt még alkalmazandók az uniós jogszabályok a szigetország vonatkozásában, így a gyakorlatban még nem szembesültünk a Brexit utáni jogi környezettel. Az elhúzódó folyamat miatt könnyen elkerülheti az EU-ban tevékenykedő vállalkozások figyelmét, hogy 2021 januártól már nem továbbíthatnak személyes adatokat az Egyesült Királyságba úgy, ahogyan eddig tették. Az év végéig viszont még van idő rendezni a szigetországba történő adattovábbítás jogszerűségét, az erre vonatkozó lehetőségeket rövid cikkünkben elemezzük.
A határon átnyúló online gyógyszerrendelés visszatérő téma az Európai Unió Bírósága előtt. Ez nem véletlen, hiszen a gyógyszerkereskedelem valamennyi tagállamban szigorúan szabályozott terület, ami könnyen ellentétbe kerülhet a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó EU alapelvvel, a túlzott nemzeti korlátozások „árát” pedig végső soron a fogyasztók fizethetik meg. Cikkünkben az Unió Bíróságának az elv korlátozhatóságával kapcsolatban született friss döntését ismertetjük.
Messi ismét bekerült a jogi hírekbe, ezúttal nem az adózási ügyei miatt. Szeptemberben lezárult a világhírű labdarugó 2011 óta tartó mérkőzése, mely a stadionok helyett az EU védjegyhivatala előtt zajlott. A meccsből Messi került ki győztesen, mivel az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jelentős hírneve miatt annak ellenére bejegyezhető a neve védjegyként, hogy az több korábbi védjegyre is hasonlít, ami egyébként kizáró okot jelent. Rövid cikkünkben ismertetjük az ügy részleteit és jogi jelentőségét.
Újabb fordulatot vett a 2015-ben sajtóvisszhangot is kiváltó, a földbérleti díjak egyoldalú emelését lehetővé tevő törvénymódosítás körül kialakult jogértelmezési vita. A Kúria egy tavaszi döntésében ugyanis ─az Alkotmánybíróság korábbi döntését figyelmen kívül hagyva─ mellőzte a vita tárgyát képező rendelkezés alkalmazását egy jogkérdés eldöntésekor. Cikkünkben szó lesz a döntés jelentőségéről, továbbá a két „csúcs-bíróság” közötti ellentétről.
Egy korlátolt felelősségű társaság „induló vagyonát” a törzstőkéje adja, ami a tagok által szolgáltatott törzsbetétekből tevődik össze. Mivel a tagok az alapítást követő időpontot is meghatározhatnak az egyes törzsbetétek teljesítésére, előállhat olyan helyzet, hogy a tag később már nem, vagy csak részben tudja befizetni a törzsbetétjét. Tekintve, hogy ez számos nem kívánt következménnyel jár, a tőkeprobléma rendezése valamennyi érintett közös érdeke, melynek lehetséges módjait cikkünkben összegezzük.
A Kormány 2020. március 11. napján hirdette ki a koronavírus miatti veszélyhelyzetet Magyarországon . Az elmúlt két hónapban közel 100 kormányrendelet született a járvánnyal kapcsolatban, melyek közel harmada gazdasági jellegű intézkedés. Cikkünkben ꟷa teljesség igénye nélkülꟷ összegezzük a vállalkozásokat érintő legfontosabb intézkedéseket, hogy a gazdasági szereplők átfogó képet kaphassanak a különböző területeken igénybe vehető kedvezményekről és könnyítésekről.
Miközben világszerte igyekeznek megfékezni a járvány terjedését, már most látható, hogy teljes gazdasági szektorok kerültek nehéz helyzetbe, mely a társaságok szerződéseire is hatással van. Számos vállalkozás kezdeményezi a válságra tekintettel az általa bérelt helyiség bérleti díjának csökkentését. Kérdés, hogy van-e más lehetőség a módosításra, ha a feleknek nem sikerül megegyezniük.
A világszerte terjedő koronavírus járvány a gazdaságban is egyre komolyabb problémákat okoz, az érzékeny szektorokban tevékenykedő vállalkozásoknak akár hónapokig tartó teljes bevételkieséssel kell számolniuk. A kormány emiatt bizonyos ágazatokban tevékenykedő vállalkozások helyiségbérleti szerződéseire vonatkozóan felmondási és áremelési tilalmat vezetett be. Az intézkedés kapcsán több jogi bizonytalanság is felmerül, rövid tájékoztatónkban ezekről is szó lesz.
A munkáltató általi felmondásról szóló cikksorozatunk a befejező részéhez érkezett. A jelen cikkben konkrét esetek alapján vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mégis milyen kötelezettségszegés alapozza meg az azonnali hatályú felmondást, azaz mit kell érteni az Mt. szerinti „lényeges kötelezettség jelentős mértékű megszegése” alatt.
A munkáltató általi felmondást bemutató cikksorozatunk utolsó két részében a munkavállalóval szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót, az azonnali hatályú (korábban: rendkívüli) felmondást ismertetjük. Erre általában súlyos incidensek miatt kerül sor, ezért sok munkáltató abban bízik, hogy náluk nem lesz szükség a jogintézmény alkalmazására. De, mint tudjuk, az ördög nem alszik, és a részletekben rejlik, így a munkáltatónak erre a „forgatókönyvre” is fel kell készülni a további kellemetlenségek elkerülése érdekében.
Cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy a munkavállaló magatartásától kezdve az átszervezésig számos jogszerű indoka lehet a munkáltató általi felmondásnak. Viszont hiába a jogszerű indok, a munkaviszony nem szüntethető meg, amennyiben a munkavállaló az Mt. által biztosított felmondási védelem alatt áll. Jelen cikkünkben ezeket ismertetjük.
Rendszeresen találkozni olyan esetekkel, amikor az adós „lelép a pénzzel”, az építési vállalkozó „eltűnik”, vagy az adós vállalkozást „kiürítik”. A fizetés elmaradása alapvetően szerződésszegést jelent, mellyel szemben polgári jogi úton lehet fellépni. Amennyiben viszont az ügylet mögött átverést gyanítunk, a nemfizető adós ellen akár büntetőeljárás is kezdeményezhető, többek között csalás miatt. Cikkünkben ez utóbbi esetet elemezzük.
A munkáltatói felmondás indokairól szóló cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a jogszerű indokolás általános szabályait, majd a munkavállaló miatti felmondás rendszerét. Ez viszont még mindig csak az egyik fele a teljes képnek. Ugyanis, a munkáltató sok esetben saját működésére hivatkozva bocsát el dolgozókat, amikor átszervezést, „leépítést” hajt végre. Az indokolásnak ezekben az esetekben is szigorú szabályoknak kell megfelelni a jogszerűséghez, melyeket cikkünkben ismertetünk.
Előző cikkünkben bemutattuk, milyen esetekben mondhat fel a munkáltató a munkavállaló nem megfelelő magatartása vagy hozzáállása miatt. Viszont mi van akkor, ha a munkavállaló nem a rossz hozzáállása miatt végez hibás munkát vagy nem hozza az elvárt eredményeket, hanem mert nem rendelkezik a munkakör megfelelő ellátásához szükséges tudással vagy képességekkel. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Cikkünkben többek között ezen kérdéseket vizsgáljuk.
Habár a jelenlegi magyar munkaerőpiaci viszonyok mellett a munkáltatók általában igyekeznek megtartani a munkavállalókat, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkavállaló magatartása vagy hozzáállása nem teszi lehetővé a munkaviszony fenntartását. Cikkünk előző részéből kiderült, hogy a munkáltató általi felmondás közel sem egy egyszerű lépés, hiszen a jogszerű indokolásnak számos kritériumnak meg kell felelni. Jelen cikkünkben a felmondás indokai közül a munkavállaló magatartása miatti okokat ismertetjük.
Egy munkaviszonynak a fizetéstől kezdve a szabadság kiadásáig számos érzékeny pontja lehet, ám a munkaügyi viták legtöbbször a munkáltatói felmondás, pontosabban annak indokai miatt alakulnak ki. Tekintettel arra, hogy az indokolás elmaradása vagy hiányossága a felmondás - komoly anyagi következményekkel járó - jogellenességét eredményezi, több részes cikksorozatunkban ismertetjük a felmondás indokolásának szabályait és a magyar bíróságok ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatát. A sorozat első részében a felmondás indokolására vonatkozó általános szabályokat mutatjuk be.
Akár hetente, akár évente egyszer, akár egy másik kontinensre, akár a város túloldalára, a munkaügyben történő utazás szinte minden munkaviszonyt érint. A jelentősége ellenére a magyar szabályozás nem egyértelmű az utazással kapcsolatban, mely bizonytalanság könnyen egy kellemetlen munkaügyi vita okozója lehet. Ennek elkerülése érdekében jelen cikkünkből megtudhatod, hogy vajon céged szabályosan jár-e el a céges utazások elszámolásakor.
Nemzetközi szinten tevékenykedő vagy külföldi hátterű cégek esetében mindennapos, hogy idegen nyelvű dokumentumokkal kell dolgozni, illetve, hogy az ügyvezető külföldön ír alá céges nyilatkozatokat és szerződéseket. Habár a cég mindennapjaiban ennek nincs különösebb jelentősége, más a helyzet, ha a külföldön kelt vagy idegennyelvű iratot bíróság előtt, vagy más jogi eljárásban akarod felhasználni, hiszen a dokumentumnak ilyenkor külön szabályoknak kell megfelelni. Rövid cikkünkben bemutatjuk, mikre kell figyelned, ha külföldi iratot akarsz felhasználni a magyar hatóságok előtt.
Hiába állsz nyerésre egy perben, vagy van akár a kezedben a nyertes ítélet, ha adósod időközben megszűnik. Ilyenkor a „nyertes” ítélet csak egy értéktelen papírdarab lesz, hiába költöttél a követelésbehajtásra súlyos összegeket. Rövid cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb szabályokat és határidőket, nehogy a pernyertesség ellenére üres kézzel állj az adósod elleni behajtás végén.
Eddig kevés bosszantóbb dolog volt egy magyar cég számára, annál, hogy az üzleti partner által meg nem fizetett követelés után is be kellett fizetni az ÁFA-t a költségvetésnek, még akkor is, ha az adós végül soha nem fizette ki a követelést. Szerencsére 2020-tól a fenti szabályok módosulnak és lehetőség lesz a behajthatatlan követelés már befizetett ÁFA tartalmának visszatérítésére. Ennek részleteit foglaljuk össze cikkünkben.
Az üzleti életben gyakori probléma, hogy a másik fél nem fizeti meg a kiszámlázott tételeket. Miután eleged van a fizetési ígéretekből, elérkezik az idő, hogy nyomást gyakorolj az adósodra. Ilyenkor vagy megbízol egy ügyvédet, vagy a „gyors, olcsó, de mindemellett hatékony” szolgáltatásokat hirdető behajtó cégek egyikéhez fordulsz. Vajon tényleg hatékony megoldást kínálnak a követeléskezelő cégek? Neked megéri behajtó cégre bízni a követeléskezelést? Rövid cikkünkben bemutatunk három érvet, amiért szerintünk érdemesebb ügyvédre bíznod a tartozás behajtását.
A felszámolási eljárás kezdeményezése a követelésbehajtás hatékony eszköze, hiszen a Csődtörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adós a felszámolást csak a követelés megfizetésével kerülheti el. Épp ezért felszámolás megindítása esetén az egyik gyakori adósi védekezés a beszámításra történő hivatkozás. De vajon korlátlanul hivatkozhat-e az adós beszámításra, ha felszámolás indult ellene? Rövid cikkünkben erre a kérdésre válaszolunk.
Az üzleti életben egy-egy szerződés aláírása vagy nyilatkozat megtétele a cég nevében rutin feladatnak számít. A „gépies” folyamat során a felek sokszor nem is vizsgálják, hogy a másik fél részéről aláíró személy valóban jogosult-e a cég képviseletére. Létrejön-e a szerződés, ha az aláíró személy nem jogosult a képviseletre, vagy a képviseleti joga korlátozott? Ki, kitől és mit követelhet ilyen esetben? Cikkünkből többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ.
A munkaviszony egyik sarokköve mindkét fél számára a bérezés. Nem újkeletű jelenség, hogy a munkáltató az alapbér emelése helyett más módon kíván magasabb összeget juttatni az alkalmazottnak, akár a rugalmasság, akár az adóoptimalizálás szempontja miatt. Az így születő, sokszor „félhivatalos” megoldások mindkét fél számára veszélyesek lehetnek, mivel egy rosszul végződő munkaviszony könnyen egy munkaügyi per kezdete lehet. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan oldhatod meg rugalmasan a bérezés kérdését a szabályoknak való megfelelés mellett.
Tévedés, ha azt gondolod, hogy az Unió legfelsőbb bírói fóruma a mindennapi élettől távol álló kérdésekkel foglalkozik. Tavaly egy sajt ízét vizsgálva vontak le jelentős szerzői jogi következtetéseket, most pedig egy visszaküldött matrac apropóján adott a Bíróság fontos iránymutatást az online vásárlásokkal kapcsolatban. A döntés mind a fogyasztókat, mint az eladókat érinti, rövid írásunk elolvasását ezért mindenki számára ajánljuk.
Iroda, raktár, vagy egyéb ipari ingatlan bérbeadás esetén a bérlők sokszor jelentős beruházásokat hajtanak végre a bérleményen, ami szerződés megszűnésekor könnyen vitát okozhat. Cikkünkből megtudhatod, bérbeadóként mire kell figyelned a bérlők által az ingatlanon végzett beruházásokkal kapcsolatban.
A beszállító váltás az üzleti életben gyakran előforduló szituáció. Vajon egy megrendelő korlátlanul válthatja le beszállítóit Magyarországon, ha nincs a felek között határozott idejű vagy kizárólagos szerződés? Kell-e megrendelést adni a beszállítónak a felmondási idő alatt? Milyen kockázattal jár ennek elmulasztása? Cikkünkben a magyar bírói gyakorlatot elemezve adunk választ a fenti kérdésre.
Nem jól indult az év a McDonald’s háza táján, ugyanis január közepén futótűzként terjedt a sajtóban a hír, hogy az óriásvállalat elvesztette a BIG MAC kifejezést védő Uniós védjegyét. Mivel a döntés fellebbezhető, a védjegy elvesztését elhamarkodott lenne tényként kezelni, viszont a tanulság már most is levonható, melyet az ügy részleteivel együtt ismertetünk cikkünkben.
A szerzői jog visszatérő kérdése, hogy mely művek részesülhetnek jogi védelemben, melyet a technológia és a művészet fejlődése miatt folyamatosan újra kell gondolni. Írásunkban a fenti kérdést válaszoljuk meg az EU Bíróság legfontosabb döntései alapján.
Nem mindennapi ügyben döntött az Európai Unió Bírósága. Az jogvita egy sajttermék körül robbant ki, a Bíróság pedig abban foglalt állást, hogy részesülhet-e szerzői jogi védelemben egy élelmiszer íze. Cikkünkből megismerheted a Bíróság döntését, valamint az ügy által felvetett kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy mi minősülhet „műnek” az EU szerzői joga szempontjából.
2019. január 1. napján lépett hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvény, mely alapján kötelező bejelenteni a jogszabály olvasatában „külföldinek” minősülő befektetők magyar társaságokban történő érdekeltségszerzését. Az új jogszabály alapján a belügyminiszter megtilthatja egyes befektetők tulajdonszerzését vagy megvonhatja a tevékenység végzéséhez szükséges jogosultságokat. Írásunkban összefoglaljuk az új törvénnyel kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
A karácsonyi bevásárlási láz már november végén, a Black Friday-el elkezdődött, a leárazásokkal teli időszakot nem csak a vásárlók, de az eladók is próbálnak kihasználni. Ebben az időszakban a Versenyhivatalt is fokozottan érdeklik a hihetetlen leárazások és amennyiben jogsértést allapítanak meg a boltnál, a GVH „meglepetése” egy tízmilliós nagyságrendű bírság. Az utóbbi évek ellenőrzései során olyan nagy cégek akadtak fenn a hatóság hálójában, mint az Extreme Digital, a Media Markt, az Alzo vagy a Lidl. Ha eladó vagy és webshop-ot üzemeltetsz, néhány apróságon olyan könnyű elcsúszni, mint a jégen. Ezért összeszedtük a legfontosabb szabályokat a vevőcsalogató leárazásokkal kapcsolatban és azt is megtudhatod, hogyan működhet jogszerűen a webshop-od. Így elkerülheted, hogy a karácsonyi időszakban elért profitot végül a versenyhivatalnak kelljen befizetned.
Adósod csődbe ment? Előtte egy külföldi cégnek adta el vagyontárgyait? Mikor perelheted be az utóbbit a saját országod bírósága előtt fedezetelvonás miatt, hogy elkerülj egy költséges külföldi jogérvényesítést? Az Európai Unió Bírósága Feniks-ügyben hozott ítéletével a fenti kérdésre ad választ, melyet cikkünkben elemzünk.
Ha munkavégzésről van szó, mindenkinek a munkaviszony jut eszébe, viszont nem csak a megszokott 8 órás, havi fizetéses rendszerben, hanem megbízás alapján is tevékenykedhetsz más érdekében. Akár munkáltató, akár munkavállaló vagy, tudnod kell, mik a különbségek a munkavégzés két legelterjedtebb formája között, annál is inkább, mert bizonyos esetekben a hatóság vagy a bíróság is „közbe szólhat” mely kellemetlen következményekkel járhat a megbízóra nézve.
Ha az üzleti titkok kerülnek szóba, legtöbben nagy cégekre és milliós nagyságrendű pályázatokra gondolnak. Nemcsak a nagyvállalatoknak okozhat azonban komoly bosszúságot és persze anyagi veszteséget a bizalmas információk kiszivárgása. Ha azt gondolod, ez a probléma a Te cégedet nem érintheti, cikkünk pont Neked szól. Írásunkban bemutatjuk, mi minősülhet üzleti titoknak, hogyan védheted ezen információkat, valamint, milyen lehetőségeid vannak, ha már megtörtént a jogsértés.
A nemzetközi közúti fuvarozás során számos előírásnak kell megfelelni. Ezek általában a fuvarozót érintik, viszont bizonyos esetekben címzettként is vannak kötelezettségeid, melyek elmulasztása bírságot vonhat maga után. Cikkünkből megtudhatod, hogy amennyiben céged az EU-n kívülről kap szállítmányt, hogyan kerülheti el a közlekedési hatóság „bírságcsapdáját”.
Nem titkoljuk tovább: augusztusban hatályba lépett az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely az eddigi széttagolt szabályozás helyett egységesen és hatékonyabban védi az üzleti titkot, valamint a know-how-t Magyarországon. A fontosabb új szabályokat cikkünkben foglaljuk össze.